A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1-2. szám

3 VARGA LÁSZLÓ S. J. A SZÍV ÚJSÁG A KÖZÉLETBEN M ár az is érdekes volt, hogy Páter Bíró hetilapját népünk nyelvérzéke újságnak nevezte. Ezzel is kifejezték; fölfog­ták a szerkesztő szándékát, aki nem hitbuzgalmi folyóiratot akart kiadni, hiszen abból már szépecskén volt az országban, csak nem jutotta tömeg kezébe és nem is annak szólt. Valami régi címnek új­kori visszhangja csendült meg a magyar sajtóban, amikor a rikkan­csok harsányan kiáltották a templomok előtt; SZÍV újságot ve­gyenek! Az evangélium szó ugyanis annyit jelent, mint örvendetes újság. A forradalmak és a rohanó fejlődés századában a keresztény­ségnek nem kis hátránya, hogy már majdnem kétezer év van mögöt­te. Az Egyház ma az ősi templomok birodalma és bármilyen fönsé- ges műemlékek, hovahamar eltörpülnek a felhőkarcolók árnyékában. A gyönyörű boltívek alatt ma is a régi könyvet olvassák, a hajdani éneket zengik, amikor már Newton tanítása sem egészen érvényes a fizikában. I lyen időben jelent meg A SZÍV és meglepte a közönséget, hogy minden héten újat tud mondani Isten országáról. Nem volt benne semmi elmélet, de világos köznyelven mutatta meg, hogy a kereszténység ma is élő igazság és a nagy kérdések egyetlen megoldása. Iszonyatos ellentmondás van a természetünkben; a kis ügyekben roppant eszesek tudunk lenni, míg a nagyokban siralmasan kontárok vagyunk. Mit használ a káprázatos haladás például az atom­iparban, ha éppen emiatt a létünket is pusztulás fenyegeti? Mit ér az egyetemi tanár ragyogó tudománya, ha ugyanakkor gyermekeit nem képes okosan nevelni? A legfontosabb ügyekben tett A SZÍV elsőran­gú szolgálatot a nemzetnek, amikor a helyes gondolkodásra és cse­lekvésre szoktatta a népet. Egyetlen példa élesen megmutatja, mek­kora volt az eredmény. Eldugott falu állomásán néhány utas várt a vonatra. Ilyen fészekben mindenki ismerőse a másiknak és így tör­

Next

/
Thumbnails
Contents