A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-06-01 / 6. szám
25 bálkoznak a könyörgéssel, szidással, a lakásban eldugdosott ital felkutatásával és kiöntésével, a környezetváltozással - mindhiába! Az alkoholistát ez nem fogja megjavítani, mert amíjg saját maga fel nem ismeri állapotát, s komolyan alkalmazni nem kezdi az Alcoholic Anonymous által ajánlt lépéseket, addig környezete hiába erőlködik. Ne gondoljuk azonban, hogy a család problémái azonnal megszűnnek, amint az alkoholista abbahagyja az ivást. A hosszú megpróbáltatás nyomai nem tűrnek el egyszerre. A feleség öntudatlanul is neheztelhet az Alcoholic Anonymousra, hogy az szinte egy pillanat alatt végbevitte, aminek megvalósításán ő évtizedeken keresztül hiába fáradozott. Az is rosszul eshet neki, hogy férje úgyszólván minden szabad idejét az Alcoholic Anonymous gyűléseinek, vagy mások talp- raállításának szenteli, ahelyett, hogy családjával lenne. A kijózanodott alkoholista most már komolyan eleget tesz családfenntartói kötelességének, s igyekszik visszaszerezni a neki kijáró tekintélyt és rendelkezési jogot, ami újabb ellenkezést válthat ki feleségéből, aki már megszokta az önálló intézkedést és nem szívesen mond le róla. A zsörtölődés is annyira szokásává válhatott az évtizedek folyamán, hogy most már jelentéktelen dolgokból is családi perpatvar támad. / Érthető ezek után, hogy nemcsak az alkoholista szorul rá a gyökeres életreformra, hanem a családtagok is. Nem is telt sok időbe az Alcoholic Anonymous megalakulása után, hogy ezt felfedezték, és annak mintájára megalapították az A1 - Anon Family Group- nak nevezett csoportokat a családtagok részére. Később pedig A lateen névvel külön csoportok alakultak a serdülőkorban lévő gyermekek számára. Mindkét csoport tagjai alkalmazzák saját magukra a 12 lépést, és egyedüli céljuk s aj át. é 1 etük megreformálása, nem pedig az alkoholista egyén megjavítása. Ennek megfelelően a gyűléseken nem az alkoholista családtag viselkedését tárgyalják meg, hanem saját problémáikat vetik fel, s arra keresnek közösen megoldást. Természetesen tanulmányozzák az alkoholizmus mibenlétét, s amint felismerik, hogy nem egyszerűen jellemgyengeségről vagy szeretethiányról van szó, hanem igen komoly testi-lelki betegségről, megváltozik magatartásuk az alkoholista iránt is. Ahelyett, hogy szégyelnék viselkedését, vagy neheztelnének rá, most már inkább szánalommal vannak iránta, mint ahogy részvét tölti el őket egyéb betegségek láttára. Belátják, hogy a zsörtölődésnek és szemrehányásnak nincs értelme, s hogy hiábavaló a szeszesitalok elzárása vagy kiöntése is. Felismerik annak helytelenségét is, hogy ők vállalják alkoholista házastársuk viselkedésének következményeit, s pl. fedezzék az általuk aláírt, fedezetnélküli csekkeket, hazaszállít
