A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-06-01 / 6. szám
10 zése támad fel benne; az élet valami elképzelhetetlen nagyot tartogat számára. A bizalom magatartása uralkodik rajta; valami nagyot fog művelniebbena világban. A határtalanban nyílik az ifjú egész magatartása. A még meg nem kísérelt kezdet határtalansága ez. A megalkuvásnélküliség és tisztaság jegyét viseli magán ez a magatartás. Ezért az ifjú ember számára nincsen kompromisszum. Meggyőződése, hogy az igaz eszme és a helyes érzület képes minden további nélkül megváltoztatni-és átalakítani a valóságot. Erre vezethető vissza, hogy az ifjútetteiben és ítéleteiben gyakran rövidzárlat áll be. Mindez szokatlanhevességgeltörténik meg, mert a személyi lét még bizonytalan. Ugyanakkor - amint mondottuk - hiányzikmég az ifjúban a tapasztalat. Ez nem is lehet másképp. Nem ismeri még a valós összefüggéseket. Nem képes még megítélni saját és mások erejét. Sőt azt sem látja, hogy egyáltalán mire képes az ember. Nem tapasztalta még a lét kíméletlen szilárdságát, hogy milyen szívósan ellenáll a valóság az emberi akaratnak. Mindebben az önámítás veszélye rejlik; összetéveszti az érzület feltétlenségét a megvalósításra szükséges erővel, az eszme magasztosságát a gyakorlati lehetőségekkel. Még hiányzik belőle az a hétköznapi erény, amely minden siker alapját képezi! a türelem. Az ifjúkor a természetes idealizmus életszakasza, mégpedig abban az értelemben, hogy az eszme és az érzület túlbecsüli saját erejét. Az egész élet számára fontos döntés történik meg ebben az életszakaszban; behatol-e az ifjú a megismert valóság mélyébe, és felveszi-e azokat önmagába, vagy pedig csak a felületet ragadja megás ott felmorzsolódik? Ebben a korban lépnek fel az úgynevezett koratehetségek. Gyakran kimagasló értelmi és feltalálói teljesítményeket mutatnak, művészi adottságukkal és vezetőképességükkel lepnek meg. Nem biztos azonban, hogy mindez megmarad. A fiatal élet lendülete hordozza e teljesítményeket; az ifjú fantáziája és bátorsága túlszárnyalja a valóságot. Legnagyobb részben tehát nem más ez a "tehetség", mint az ifjúság ereje. A tapasztalat mutatja majd meg, hogy tartós marad-e mindez. Itt egy ellenvetés merülhet fel bennünk: az egyik inkább csak az elmúlt korok, a nyugodtabbés védettebb idők fiatalságáról áll. A mai ifjúság már elvesztette idealizmusát és illúzióit. A háború és az azt követő idők sok mindenre megtanították. Realista, kételkedő s talán cinikus is lett a mai ifjúság.
