A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1964-06-01 / 6. szám

5 szólni, őszinték és méltányosak akarunk lenni. Törekvéseink mögött nem rejtőzik sem álnokság sem evilági érdek". Az uniós javaslat első olvasása alkalmával többen is kérték, hogy a pápának ezt az ünnepélyes megnyilatkozását építsék be a javaslat szövegébe. A javaslat egészét a zsinat uniós titkársága készítette elő és a vita hatodik napján e titkárság elnöke, a jezsuita Bea bíboros, válaszolt az előző napokban elhangzott nehézségekre. Megvilágította a szkéma célját és hosszabban foglalkozott annak szükségével, hogy akatolikus kezdeményezések mindig az Egyház ellenőrzése alatt álljanak. A ka­tolikus Egyház keresi az egység útját, de a keresztények egyesülésé­nek áraként sem mondhat le azon igazságok hirdetéséről, amelynek őrzésére alapítójától küldetést kapott. Mindent meg kell ugyan tenni azért, hogy tárgyalni kezdhessünk tőlünk távol élő keresztény testvé­reinkkel, de a másik oldalon világosan kell látniok, hogy mit akar a katolikus Egyház és mit nem akar. A túl oldalon lévők is azt kíván­ják, hogy a katolikus Egyház tanítását a maga egészében lássák. An­nak, aki a katolicizmus után érdeklődik, nem valami testre szabott katolicizmust kell mutatni, hanem az Egyházat és a tanítását a maga igazi valóságában. Mi sem áll távolabb az igazi uniós törekvésektől, mint bizonyos hamis és a felekezetek közti békével megelégedő ire- nizmus. Mások is hangsúlyozták, hogy a katolikus Egyház uniós törekvése lényegesen több, mint a felekezetek békés koegzisztenciája vagy tár­sadalmi, illetőleg karitatív együttműködése. A szkéma az ortodoxiá­ról és a 16. században és azután keletkezett protestáns felekezetekről egy fejezetben beszél. Ezt többen kifogásolták megállapítva, hogy egészen mások a keleti ortodoxia és nyugati protestantizmus közelé- désének lélektani és történeti feltételei. A kereszténység e két másik nagy családja felé a szeretet és meg­becsülésnyelvén fordult a zsinat és az előzőleg tárgyalt szkémák vi­tái közben is újra és újra hangoztatták, hogy bizonyos módosításokat éppen az unió útjának egyengetése kíván. Elszakadt testvéreinkre is tekintettel volt a zsinat, amikor úgy döntött, hogy a mariológiai szké- mát az Egyházról szóló konstitucióhoz csatolja, ahelyett, hogy külön szkémaként tárgyalná. A püspökökről és az egyházmegyék kormány­zásáról szóló vita közben a keletiek jogrendjének a tiszteletben tar­tását, az ortodox hierarchia jogos igényeinek a kielégítését a keleti területeken folyó romanizálás beszüntetését és a keletieknek a nyu­gatiakkal valóegyenlőségénekelvi és gyakorlati elismerését sürgették.

Next

/
Thumbnails
Contents