A Szív, 1964 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1964-04-01 / 4. szám
39- Nem, nem én, Krisztus Király a Vezérünk!- Krisztus Király, - kiáltották egyszerre,- s ugyanakkor a Szent Szűz oltalma alatt! Haditanács következett ezután, mely alatt kipirultak az arcok, ösz- szehajoltak a fejek s a sötétedő szobában a bágyadt hold fényénél kirajzolódtak a fiúk alakjai, megnőttek, hatalmasok és félelmetesek lettek. Mint valami erőteljes jövő ígéret, látszott, hogy hatalmas erkölcsi erőt hordoznak magukban. A tanácskozás során mindenki megkapta a munkabeosztását. Fernando meg akarta gyújtani a villanyt a sötét szobában.- Ne, - szólt Jósé kérő hangon s nála szokatlan ünnepélyességgel állt fel:- Tudjátok, hogy csak jelölt vagyok a kongregációban. Mielőtt megkezdeném a munkát, szeretnék rendes tag lenni. Megmondom őszintén, nem bízom abban, hogy módom lesz az ünnepélyes felvételre. Minden pillanat elsodorhat bennünket, ki tudja, merre. P. Prézes eltűnt, a város nyugtalan, harc lesz! Engedjétek letennem előttetek a kongregációs esküt. Nem tudom, érvényes-e, lehet-e, de úgy érzem, a Szent Szűz azt súgja, lehet, sőt kell, mert az O oltalma nagyon kell! Nehéz kérdés volt ez a diákoknak, de amint Jósé könyörgő arcát és határozottságát látták, mind igent mondtak magukban, Jósé ezt leolvasta arcukról:- Ugye, lehet, mondjátok, hogy lehet! A szöveget tudom fejből, minden reggel elmondom.- Lehet, azt hisszük, igen, - mondták egymás után és Femandó rohant gyertyákért, avatási képért, térítőért, virágállványért. Tíz perc múlva az asztalon állt a kép virágok között, jobbra, balra egy-egy gyertya égett, előtte pedig Jósé térdelt összekulcsolt kezekkel. Halkan elénekeltek egy Mária-éneket. Andres, a legidősebb, elmondta a szokásos gyűlés előtti imát, aztán Jósé férfias, de meleg hangon letette ígéretét. Mikor felállt, Luis magához ölelte és fülébe súgta:- Jósé, öcskös, áldjon meg a Szent Szűz! Legyünk mindig nagyon jó barátok! A többiek is követték példáját, kezet fogtak vele, megölelték, s mikor a sötétedés miatt menniük kellett és Jósé egyedül maradt, újra letérdelt a kép elé és így szólt:- A Királyért, a Te oltalmad alatt, a Te lovagod akarok lenni, Szent Szúz! (Folytatjuk)
