A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-12-01 / 12. szám

28 testáns istentisztelet középpontjában a Szentírás olvasása, annak ki­fejtése és a hallottak alkalmazása állnak. A katekizmus és a vasár­napi hitoktatás a protestáns templomokban nagyrészt a Biblia köré csoportosítja anyagát. Valóban nagyszerű és nagyjelentőségű az emberek milliói számá­ra az a tény, hogy a Szentírást közkincsként birtokoljuk, akkor is, ha a kifejtés és magyarázás egyes pontjaiban lényeges véleménykü­lönbségek állnak egymással szemben. Nem lehet kételkedni abban, hogy nagyrészt ennek a ténynek köszönhető az, hogy létezik nyugati kultúra. A Szentírásban lefektetett eszményt az Ószövetség lépés- ről-lépésre tárta föl a választott nép számára, az Líjszövetségben pedig Krisztus fönséges tanításában állítja ezt elénk, annak teljes mélységében és nagyszerűségében. Ez az ideál azóta - annak elle­nére, hogy a kereszténység meg van osztva - milliók és milliók éle­tének, szenvedésének és halálának ad célt és értelmet. ^ Protestánsok és katolikusok egyaránt hisznek abban, hogy az i - ma szükséges eszköz azoknak a kegyelmeknek az elnyerésé­hez, amelyekhez a lehetőséget Jézus Krisztus, a Megváltó, minden­ki számára megszerezte. Ez a Szentírás tanításában olyan tétel, mely fölött katolikusok és protestánsok gyakorlatban teljesen egyetértenek. Krisztus szavait: "nálam nélkül semmit sem tehettek", "kérjetek és megadatik nek­tek" (Jn.15,5; 16,24.) mindannyian úgy értelmezzük, hogy a keresz­tény ember élete az imádságban gyökerezik. A gyakorlat világosan bizonyítja ezt a megállapítást. A katoliku­sok számára a lelki élet egyik alapigazságát fejezi ki ez a megálla­pítás: "aki imádkozik, biztosan üdvözül". Ugyanez az elv nyilvánul meg a protestánsok szép szokásában is, amikor a lelkipásztor híve­it a közös imában irányítja. Protestánsok és katolikusok használnak állandó imaformulákat is, de ugyanakkor arra is serkentik őket pásztoraik, hogy saját szava­ikkal formálják meg imáikat, és így forduljanak Krisztushoz. Mind­annyian szívesen használjuk a "Mi Atyánk" formáját, mert azt az Lr Jézus a tökéletes ima példájaként adta számunkra. A katolikusok ál­talában a protestánsoknál gyakrabban használják az állandó imaszö­vegeket, és így imájuk könnyen megszokottá és sablonossá válik. Ennek ellensúlyozására szolgál a napi elmélkedés nagyon ajánlatos gyakorlata, mely arra nyújt számunkra lehetőséget, hogy elménket és szívünket az Atyaistenhez és az Ó Fiához, Jézus Krisztushoz sza­badon és minden megkötöttség nélkül fölemeljük. Az elmélkedésnek

Next

/
Thumbnails
Contents