A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-11-01 / 11. szám

40

A családfelajánlás

Bajok a családban.

Napjainkban, sajnos, szomorú tanúi lehetünk nem egy olyan család felbomlásának, amelyről mindenki azt gondolta, hogy rendben, békességben és szeretetben élnek.

Egy ilyen eset a sok közül jut eszembe. Tanárember és felesége, mindketten túl a negyvenen, hirtelen mintha "megbolondultak" volna. Hivatalos válásra ugyan nem gondolnak, de nem akarnak együtt élni, még ugyanabban a városban sem, - még pedig azért, hogy zavartalanul találkozhassanak egy harmadikkal vagy negyedikkel. Rokonok és jóbarátok jóakaraté közbelépése hiábavalónak bizonyult. Képzelhetjük, milyen hatással van ez az állapot a 16-18 éves gyerekekre.

Mi okozhatta a közel húszéves családi élet fölbomlását? Sokan megelégednének ezzel az egyszerű válasszal: a szenvedély, az élvezetek vágya kerítette hatalmába őket. - Ez igaz lehet, de nem magyaráz meg mindent. Miért és hogyan keríthette őket hatalmába a szenvedély? Hiszen nincs olyan házasember vagy asszony, akiben a hosszú együttélés alatt föl ne merült volna egyszer-másszor a kísértés: feledni a hűséget és átadni magát új, korlátokat nem ismerő élvezeteknek. A legtöbbjének azonban helyén van az esze és szíve, s hamar túlad ezen a gondolaton.

Hogyan történhetett meg, hogy ez az ember és felesége nem tudtak ellenállni a kísértésnek? - Pedig házasságukat katolikus templomban, pap és oltár előtt kötötték, vasárnapi misékre néha-néha eljártak, gyermekeiket katolikus iskolába küldték. Mindez nem volt elég? bgy látszik, nem. A külsőségek mellett nem nagyon gondoltak arra, hogy a vallást lélekben is gyakorolják. Gyónás és áldozás eleinte hónapokig, később évekig nem szerepelt életükben. Egy-két előírást, parancsot ugyan betartottak, de ennél többre nem futotta. Akiben pedig nincs nagylelkűség és odaadás, az előbb-utóbb a szorosan vett előírásokat sem fogja figyelembe venni. Ez a család