A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-11-01 / 11. szám

28 és a tenger játszik itt bújócskát egymással. A legkülönfélébb alakú és nagyságú szigetek pettyezik be a tenger színét: hirtelen azt se tudná megmondani az ember: sziget-e vagy szárazföld, olyan csaló­ka összevisszaságban váltogatják egymást. Jobbra tólünk, alig egy pár km légvonalban, zöldpalástos Miya- jima úszik az esti napsugárban. Miyajima Japán öt-hat legnevezete­sebb látványosságai közé tartozik. Nemcsak ifjú szíveket bizsereg- tető régi történelme miatt - háborúk, családi krónikák, vallásos emlékek, művészet őrzik a rég letűnt kor emlékét - hanem főleg páratlan fekvése miatt. A vonatról nézve nincs rajta semmi nézni­való szépség. Száz hasonló sziget is van a közeli tengerekben. Kö­zelről azonban más benyomást kap az utas. A sziget egyetlen kis városkája egy nagy üzlethez hasonlít: csupa bolt, kirakat. Örökös búcsús hangulat lengi át a százados fenyvese­ket. Az őszi falevelek pirosas, aranyos sziporkázása messziről ideédesgeti a szépségre szomjas japánokat. A "Fény Kertje" bizony elbújhatna szépség dolgában Miyajima büszke, patinás ragyogása mellett. Hiába keresnénk itt a sziget ódon igézetét. Itt nincsenek cifra kirakatok, csak a szükségépítette épületek. Nincsenek virágos, kevély kimonók: a gyerekek jobbára mezítláb szaladgálnak benn a házban. Nincs üres, eladásra váró csillogás. De van más valami. Amit kínálás nélkül is kíván az ember lelke: sugárzó, meleg, embe­ri szeretet. A gyerekek szemlátomást jól érzik magukat napsütötte, széltől hangos otthonukban. Csak az iskolában érzik az elhagyatottak bána­tát szívükön rágódni. Mintha ösztönösen megéreznék, mit vesztet­tek. Ma már sokan ismerik a kis árvaházat. Majd minden vasárnap jönnek látogatók: a városból, iskolákból; katonák (a közeli amerikai "base"-ról), egyetemisták, fiúk, lányok, katolikusok, protestán­sok, s természetesen nem keresztények is. El-eljátszanak a gyere­kekkel, segítenek a leckében, gyakran hoznak valami ajándékot is. Az elmúlt karácsony különösen családias hangulatban telt el. Egy héttel karácsony előtt az amerikai "base" vendégelte meg az árvá­kat (anyagilag nagyon sokat köszönhetnek a nővérek a katonáknak és hozzátartozóiknak). A fiúk játékpisztolyokkal, messzelátókkal meg­rakodva tértek vissza a kirándulásról. Madarat lehetett volna fogat­ni velük az öröm miatt. A lányok meg egész raktárra való, szebb- nél-szebb babát cipeltek haza. Valóságos kirakat lett a gyerekek szobája. A lánygyerekek szeme a babák szeménél is jobban csillo­gott az édes gyönyörűségtől. Ahítatos pillantásokkal babusgatták a

Next

/
Thumbnails
Contents