A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-11-01 / 11. szám
4 nakokaaz, hogy igyekszünk rosszra magyarázni mások jószándékát! Ne felejtsük el: a magunk mértékével mérünk ilyenkor. Az iszákos könnyen iszákosnak mond másokat, a tolvaj nem hiszi el, hogy mások tisztakezűek, a szenvedélyei rabságában élő ember tagadni akarja, hogy mások tisztán élhetnek... Milyen csodálatos Sz. Pál tesszalonikai híveihez írt levelének (1, 2-10) az a szakasza, ahol örül és boldog, mert Krisztus kegyelmeit virágba borulva látja hívei életében. így ír nekik: "Mindenkor hálát adunk mindnyájatokért Istennek, amikor imádságainkban megemlékezünk rólctok. Szüntelenül gondolunk Istenünk és Atyánk előtt tevékeny hitetekre, áldozatos szeretetetek- re és állhatatos reményetekre Urunkban, Jézus Krisztusban." Ez az öröm a jó felett onnan jön, hogy Sz. Pál lelke izzó szeretet- ben élt Isten iránt. Életét minden tehetségével, idejével, erejével Krisztus szolgálatába ajánlotta. Látta a gonoszság hatalmát, benne élt a bűnös áradatban, mely ott kavargott köröskörül, bármerre fordult. S mert csodálta és hálásan őrizte a jóságot önmagában, mint Isten kegyes ajándékát, boldog volt, ha látta, hogy Krisztus Evangéliuma megváltoztatja az embereket és levetve rossz cselekedeteiket, a jót teszik. Ez neki belső vigasz, megerősödés volt. Hálás volt híveinek, mert láthatta bennük Krisztus életét újraéledni az emberek között. Szüntelenül imádkozott értük, hogy állhatatosak maradjanak. Ha magunkba nézünk és úgy látjuk, hogy ha jót hallunk másról, ha jót látunk másban, az ingerel, bosszant, irigységgel tölt el bennünket, vigyázzunk: a Sátán ajtónk előtt áll. Ha úgy tapasztaljuk, hogy tudunk igazán örülni minden jónak, bárki tegye azt, akkor ez jele annak, hogy bennünk az Isten lelke lakik. ---------------------------------, , PÜNKÖSD UTÁNI ISTEN AKARATANAK KERESESE UTOLSÓ VASÁRNAP / / AZ EGYHÁZI EVutolsóvasámapjánolyanszöveget olvasunk, mely összefoglalja mindazt, amiről az év folyamán elmélkedtünk. Hogyan lehetne összefoglalni mindazt? Sz. Pál a kolosszeai híveihez írt levelében (1,9-14) így ír: "Szüntelen könyörgünk értetek és esedezünk, hogy Isten akaratának ismerete minden lelki bölcsességgel és okossággá/ együtt teljessé váljék bennetek. Csak így tudtok, mindenben tetszését keresve, az Úrhoz méltóan élni: minden jótettben gyümölcsözni és Isten ismeretében gyarapodni ..."