A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 10. szám
36 4. Míg szobámban a vízcsap alatt ápolás alá vettem ujjamat, az ó- rámra néztem. Vagy késik, vagy megállt, - bosszankodtam. Egy másik órához igazítandó, kihúztam az oldalsó gombját, - s az a kezemben maradt. Az órás, - mikor elvittem hozzá - csóválta a fejét. Hol tudtam így tönkrerázni az órámat? Jó fajta, állapította meg, de eltörtem a rugóját, letörtem a felhúzóját. Talán még meg lehet javítani - vigasztalt. 5. Nevelési expedícióm tehát kudarccal végződött. Egy fájós kisujj és egy törött karóra a gyerek javára. Mégsem törtem le vereségem nyilvánvaló jelén. Mindennek van vigasztaló oldala, még a bajoknak is. Eszem bejutott, hogy ezt az órát öt évvel ezelőtt kaptam karácsonyiajándékul egy kedves ismerőstől. A kedves ismerős, mikor meglepett vele, azt kívánta, hogy viseljem egészséggel. Még hozzá tette, "örök darab ez az óra. " Szép óra, jó óra, drága óra, - de örök darab? íme: egészséggel viseltem mindmáig. Es ha "örök darab" volt ez az időmérő, lám én még örökebb vagyok: túléltem. VÁR RÁD AZ ISTEN... VÁRNAK AZ EMBEREK... AKAROD életedet az Egyház ért és egyháziakért áldozva Istent, saját és mások lelkiüdvét szolgálni MIN T egyházközségi nővér, hitoktatónő vagy az emberek közt elvegyülve iskolában, irodában, gyárbanr AZOK a leányok és özvegyek, akik hivatást éreznek arra, hogy ilyen életmódra Szent Ignác szellemében örök fogadalommal sz entelj ék magukat ÉRDEKLŐDJENEK am agyar alapítású CONGREGATIO MARIAE VIRGINIS tartományfőnöks égénél Dr. Jóskay Katalin CMV. 8000 München 9 Untersbergstrass e 8/IV.
