A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-10-01 / 10. szám

10

így mutat rá az isteni Mester, miképpen kell ellenségeinkkel, üldözőinkkel szemben viselkednünk: "szeressétek őket, tegyetek jót velük, imádkozzatok értük, áldjátok őket" - más szóval: jót kell kívánnunk nekik, adott alkalommal jót kell tennünk velük és Istentől is a jót kell számukra kérnünk. Ez a "keresztény bosszú". Nem nagy teljesítmény, ha barátainkat szeretjük, legnagyobb viszont, ha őszintén szeretjük ellenségeinket.

Sokkeresztény azt gondolná: elég, ha nem gyűlöljük ellenségeinket. Az lehetetlen, hogy szeressük is őket, hiszen ez meghaladja az emberi természet képességeit. - Krisztus azonban nem lehetetlenre ad parancsot, hanem a tökéletesebbre. S valóban, a keresztény magatartás természetfeletti jellege épp az ellenség szeretetében lesz nyilvánvaló.

De Krisztus nemcsak szavakkal parancsolta az ellenség szerete- tét, hanem élő példát is adott erre. Még a szent kereszten függött és gúnyolta a csőcselék, amikor mennyei Atyjához már ellenségeiért imádkozott, mondván: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek" (Lk. 23, 34). Nyomába lépett Sz. István, az első vértanú, aki megkövezésekor térdrehullva így imádkozott: "Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt! " (Ap. Csel. 7, 59). Sz. Pál hasonlóképpen igy vall magáról és a többi Apostolról: "Atkoznak minket, de mi áldást mondunk. Üldöznek minket, de mi elviseljük. Gyaláznak minket, de mi vigasztalunk" (I. Kor. 4,12.).

Ellenségeink és üldözőink szeretetének alap-oka az a tény, hogy "Sokan egy testet alkotunk Krisztusban; egyenkint viszont egymásnak tagjai vagyunk" (Róm. 12, 5). A szeretet köteléke pedig a Szentlélek. Ezért mondja Sz. Ágoston: "Ami az Atyában és Fiúban közös (ti. a Szentlélek), ugyanama Szentlélek által van nekünk embereknek is kapcsolatunk egymáshoz és Istenhez; s Ok azzal az isteni adománynyal tesznek eggyé bennünket, mely Kettőjüket is egybe kapcsolja - nevezetesen; A Szentlélekkel, aki maga is Isten s ugyanakkor Isten ajándéka". (Beszédek 7,18). Az egység elve tehát isteni és természet- feletti. Bűnös dolog lenne irigységet vagy gyűlöletet állítani vele szembe. Aki Krisztusé, annak mindenkit szeretnie kell, akit Krisztus megváltani jött, - így üldözőit is.

II. Miért szükséges az ellenségszeretet?

Az ellenségszeretet szükségességét, magasztos voltát akkor hangsúlyozza Krisztus, amikor az "új" parancsot az elsőhöz és legnagyobbhoz hasonlítja (vö. Mt. 22,39). S ezt az első parancsot csak úgy lehet betartani, hogy egyben " sőt azt megelőzően - már betart-