A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-09-01 / 9. szám

21- Szentsége. - Változatlan erkölcsi rendszere, melyet Isten hozott az ember tudomására a Tíz-Parancsolatban és Krisztus tanítása által. A változatlanságnak ez a ténye vonzott engem a leginkább. Nem törődve a modern társadalom magatartásával a születés-szabályozással, euthanáziával, válással kapcsolatban, a katolikus Egyház szüntelenül hangoztatja Isten szavát: "Ne ölj! - Ne paráználkodjál! - Ne kövess el házasságtörést!" Nem teszi engedékennyé az sem, hogy esetleg elveszít néhányat tagjai közül, mert nem hajlandó jóváhagyni a modern társadalom bűnös szokásait.- Katolicizmusa, egyetemessége. - Először olvasás útján fedeztem fel, később tapasztalatból. Voltam katolikus templomban Kanadában, Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban. Mindenütt otthon éreztem magam. Mehetnék akár Indiába, Kínába, Japánba. Mindig, mindenütt - az Egyház egyetemessége.- Tévedhetetlen tekintélye. - Az a tény, hogy isteni őrködés folytán mentes a tévedésnek minden veszélyétől. Nem kell tömöm a fejem, vajon ez vagy az a hit helyes-e vagy téves. Nincs kutatás többé az igazság után. A katolikus Egyház megmondja nekem az igazságot. Es én hiszem azt. Mert hiszek az én Istenemnek. Az Egyház közvetíti nekem az O szavát.

Szeretem imponáló gyakorlatiasságát. Amikor megtanít engem, hogyan használjam föl napjaimat, óráimat, perceimet, hogy célomat elérjem: "dicsérni, tisztelni és szolgálni Istent, és ezáltal megmenteni lelkemet."

Sokszor nehéz felhasználni ezeket a perceket. Néha szúró fájdalmat érzek mellemben. Vehetnék be csillapítót, hogy megszűnjön a fájdalom. Vagy nem veszek be csillapítót, hanem felajánlom szenvedésemet Istennek azzal a kéréssel, hogy enyhítse valamelyik katonának a kínjait, aki a koreai harcok közben sebesült meg. S miközben ébren fekszem a fájdalmaimmal, morzsolgatom a rózsafüzérem is azért a katonáért. Sokkal szívesebben bevennék egy tablettát.

Egy másik terület, ahol perceimet hasznosíthatom a magam vagy valaki más örök boldogságának javára: - Az egyik beosztottam pl. ma különösen kiállhatatlan és buta (talán még jobban, mint én magam vagyok jelen pillanatban). Nyelvem már kész, hogy odavágjak néhány csípős, megvető szót. Szabad lefolyást engedhetnék felindult- ságomnak, vagy ehelyett azt mondom magamban: "Atyám, bocsáss meg nekem, hogy ismét kegyetlen akartam lenni. Taníts meg engem alázatosságra. Valószínűleg én pontosan olyan butának tűnök előtted, mint az a másik nekem. "