A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-09-01 / 9. szám
22 Könnyebb lenne számomra kinyilvánítani kedvetlenségemet és türelmetlenségemet. De mennyivel méltóbb egy katolikushoz, visszatartani a megbántó szavakat és felajánlani mindezt a mi Urunknak. Aztán napközben az a sok apró teher, kellemetlenség, megaláztatás, kicsinyes butaságok. Mindezt felhasználhatom egy magasabb cél érdekében, ha készségesen fogadom azokat és olyan jókedvvel, amilyenre csak képes vagyok; aztán odaadom azokat a jó Istennek, hogy kiengeszteljem némiképp bűneimért, vagy elnyerjek valamilyen kegyelmet olyasvalaki számára, aki kedves nekem. Mindez értelmet ad napjaimnak. Mindent Isten dicsőségére; a munkámat, melyet talán nem kedvelek; a kísértéseket, melyekkel találkozom; az embereket, akik idegesítenek. De természetesen ö- römeimet és jókedvemet is! Milyen szép is a Rózsafüzér! - az a rózsafüzér, melyet egykor annyira elítéltem. Három imát ismerek gyerekkoromtól kezdve. A Hiszekegyet, melyet most már igazán meg tudok érteni; azokat az ágazatokat is, melyeket régen egyhangúan ismételtem, anélkül, hogy tudtam volna, mit jelentenek valójában: "Hiszek egy katolikus keresztény anyaszentegyházban... Hiszek a szentek egyes- ségében... " - A Miatyánk, amelyik nincs megcsonkítva. Valamikor úgy gondoltam, a katolikusok azért nem mondják a "Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökkön örökké", mert ez Istent dicsőíti és nem a Boldogságos Szüzet. Most már tudom, hogy ezek a szavak nem Krisztustól származnak, hanem valami jámbor lélek toldta hozzá azokat később. - S végül a "Dicsőség az Atyának..." Most ezekhez a megszokott imákhoz csatlakozott az Üdvözlégy Mária, mely megadja a kijáró tiszteletet annak, akit az Isten Fiának anyjául kiválasztott. Könyörgő ima: "imádkozzál érettünk bűnösökért, most és halálunk óráján. " Mily vigasztaló tudat imádkozni a Boldogságos Szűzhöz, tudván, hogy szent Fia sokkal jobban szereti őt, mint bármely földi gyermek az édesanyját, és hogy így biztosan meghallgatásra talál a kérésem, melyet Mária imája támogat. Amikor elővesz bennünket a kísértés, hogy megtagadjuk szóval vagy tettel az Űr Jézust, mily nagy segítséget jelent így imádkozni: "Szent Péter, kérlek, járj közben Nála, hogy adjon nekem erőt szilárdan helytállnom. Te jól tudod, mit jelent megtagadni Őt." - Vagy így kiáltani föl, amikor kételyek gyötörnek: "O Tamás, te is kételkedtél egykor. Ne engedd, hogy lelkemen úrrá legyen a kétely. " Zűrzavaros napjainkban nem csoda, ha néha arra gondolunk, mi