A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-09-01 / 9. szám

13 LELKI ÉLET Virágh Andor S.J. 19. A béke A béke nem erény, de sok jócselekedet vagyis erény kell ahhoz, hogy megszerezzük és megőrizzük azt. Mint Sz. Tamás mondja: a béke elsősorban a szeretetnek az eredménye. A napi életben "békés embernek" mondjuk azt, aki "békében hagy másokat", nem bántja a másikat, nem törekszik elvenni a másét. Azt is szoktuk mondani "béke van a családban". Ez alatt azt értjük, hogy nyugalomban élnek, nem veszekszenek, nincsen ellentét köztük. A kérdés tehát a következő: mi is a béke? "A rend nyugalma" / Sz. Ágoston adja ezt a meghatározást. A béke fogalmában nyuga­lomról van szó, melynek ellentéte a nyugtalanság, vergődés, a kie­légítetlen vágyak, belső harc a lélekben vagy külső viaskodás és há­ború. A béke, a rend nyugalma tehát olyan nyugalom, amely a rendből, rendezettségből ered. Más szóval: ahol "minden rendben van", ott van ez a nyugalom. Béke az Istennel Sz. Ágoston első helyen mutat rá ennek a fontosságára. Mit kell "rendeznünk", hogy béke legyen Isten és miköztünk? Röviden %y fe­lelhetnénk erre a kérdésre: az Istenhez való viszonyunkat. Nincsen béke Isten és az ember között, ha az ember "rendetlenül".rendezett­lenül", vagyis bmiben él. Tehát a békének első feltétele: Isten felé fordulni az őszinte bánat által. A "rend" m á s o di k követelménye: Isten törvényei szerint élni. Béke önmagommal A "belső béke", béke a lélekben vagyis az a nyugalom, amely va­lakinek bensejében, lelkében van meg, erősen összefügg avágyakkal. Mi a vágy? Sz. Tamás többek közt így határozza meg: vágyó-

Next

/
Thumbnails
Contents