A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-08-01 / 8. szám
46 meg a félúton; te félig semmit sem csinálsz... Ugyanakkor tette Erzsébet ezt a megjegyzést is: "Ha már nem leszek veled, meg fogsz térni, és ha megtérsz pap leszel. Dom Leseur vagy Páter Leseur lesz belőled... Páter Leseur leszel." Erzsébet érezte, hogy halála ideje közeledik. Szenvedése egyre fokozódott. 1911 áprilisában operációra került a sor. Ekkor a halálra készen, Istennek adja az életét. Az atyai ház felé. A beteg állapota egyre súlyosbodott. Az egyszerű lefolyásúnak gondolt operáció közben rák-betegséget fedeztek fel nála. 1913 júniusában a rák elterjedt, és amíg a vég be nem állt (1914 május 3-án), állandó vergődés, vívódás volt a beteg sorsa. A Naplóban 1914 január 9 az utolsó dátum. Ezek benne az utolsó sorok: "Ne késsél tovább, hallgasd meg Istenem, a kívánságaimat; jól ismered őket. Indíts meg és fejezd be hamarosan a mélységeknek a megszentelését és azokat a belső megtéréseket a lelkem felé azoknak a lelkét, akik oly közel állnak a szívemhez; azét, akit valamennyi között leginkább szeretek, és vess véget annak a fájdalmas szellemi árvaságnak, amelynek a súlya annyira nyom. És szentelj meg engem is ez által az egész szenvedés által; vidd lelkemet közelebb a Szívedhez és taníts meg engem, hogyan szeresselek és hogyan szolgáljalak Téged egyre jobban. Az az elhatározásom, (és kegyelmeidet kérem hozzá), hogy a jövőben nem engedek azoknak a gyengeségeknek, melyek a kínlódás óráiban léptek föl; és hogy állandóan szelíd, alázatos és szerető leszek. Segíts, édes Üdvözítőm. " Szelíd, alázatos, szeretettel teljes... ilyennek mondják Erzsébetet azok, akik ismerték. Apostoli vágyaiban nem volt bántó fölény vagy támadó él: hallgatás, ima, jópélda, a folyton tevékeny és együttérző szeretet és a belőle sugárzó természetfeletti béke voltak a fegyverei. Halálos ágyán mindenkinek feltűnt elragadó mosolya, és férje azt írhatta róla: "... egy természetfeletti békét élvező lény látványa. Ezt szemlélni csodálatosan édes." így kezdte meg Erzsébet küldetésének teljesítését. Annak a lelkében, akit látszólag elhagyott, de valójában örökre élettársa ma-