A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-08-01 / 8. szám
4 az írott szövegeknek, a szóbeli hagyományoknak és szentbeszédek által tovább adott tanításnak? Lehet-e kétségbe vonni Krisztus akaratát, akiSz. Péter vezetése alatt az apostolokra és azok utódjaira bízta, hogy Krisztus Evangéliumát tovább adják szóban és írásban, mindenlehető emberi eszközzel azoknak, akik majd később születnek, de az evangéliumi életre éppúgy meghívottak, mint az apostolok kortársai? Aki Krisztus Egyházának tekintélye ellen érez és cselekszik, ma- gátKrisztustveti el. Ez a közlési mód az apostolok (pápa, püspökök) tekintélyén át Krisztus akarata. Az egész világra küldte őket szét, hogy az idők végezetéig hirdessék azt, amit kinyilvánított nekik. Az Egyház nem húzódhat vissza ettől a rábízott tekintélytől, hiszen maga Krisztus bízta meg ezzel. Tisztelettel és engedelmességgel kell meghajolnunk hát Krisztus akarata előtt és örülnünk kell annak, hogy hitünk ilyen biztos kezekben van letéve. Továbbá: kedvvel és örömmel kell forgatnunk a Szent- írást, ahogy kedvvel és örömmel kell kihasználnunk minden alkalmat, amikor Krisztus tanítását a templomban hivatalosan elénk tárják. A KERESZTÉNY korszak elején az apostoloknak viaskodniuk kellett az ószövetségi törvények őreivel. A törvények hálózata befonta a választott nép hűséges Isten-hívőit, életüket megmerevítette, a tilalmak számtalan mennyisége szabályozta minden lépésüket. Szinte úgy látszott sokaknak, hogy minden a magunk erőlködésétől függ: Isten csak kér és számon kér, de keveset ad. Sz. Pál második korin- tusi levelében (3,4-9) elénk tárja az Újszövetség szellemét: "Bizalmunk Isten iránt Krisztusból ered. Nem mintha saját erőnkből képesek volnánk valamit is kigondolni magunkról, hiszen képességünk Istentől származik. 0 tett minket alkalmassá arra,hogy az U /szövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a léleké. Hiszen a betű öl, a lélek pedig éltet.” Egész lelki életünk az Isten iránti bizalomra épül. Nem azért hiszISTENBE VETETT BIZALOM PÜNKÖSD UTÁNI 12. VASÁRNAP-
