A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-07-01 / 7. szám

28 legbonyolultabb kérdés átfogását is. Éleslátás, pontos ismeretek és néha szenvedélyesség jellemzi írásait. A Panama-botrány a République Francaise-t csődbe jut­tatja. Leseur Félix ekkor a Siécle (Századok) című újsághoz lép át. A lapban fényesen védi Franciaország gyarmati politikáját, és Delcassé gyarmatügyi miniszter 1894 novemberében a Gyarmati Fő­tanács tagjává nevezi ki, algériai székhellyel. Az Arrighi család azonban újra tiltakozik az átköltözés ellen. Félix ekkor véglegesen lemond régi terveiről, feladja a gyarmati karriert, sőt az újságírást is, és családi összeköttetések révén egy biztosítótársasághoz kerül ügyvezetőnek. A Leseur-házaspár élete kifelé fényesnek és könnyűnek látszik; belföldi és külföldi utazások tarkítják, fogadások, koncertek, szín­házi esték teszik változatossá, őszinte barátságok szelleme járja át. Ennek ellenére, Erzsébet ügyel rá, hogy se a házvezetés gondja (melynek pedig művésze), se a társadalmi élet örvénye (melybe fér­je helyzete sodorja) ne szívja föl minden érdeklődését. Fölfedezi, hogy a nap folyamán mindig találhat pár szabad órát, ezt az időt sa­ját maga képzésére fordítja. 1892-oen, három évvel a házassága után a latin nyelvet kezdi tanulni. Két év múlva az orosz nyelvvel próbálkozik, és aránylag rövid idő alatt megtanul oroszul beszélni és írni. Félix fejlődése és Erzsébet lelki harca. A mozgalmas és tartalmas élet közepette mi történt Erzsébet lelki életével? Félix állta-e a szavát, hogy felesége vallási meggyő­ződését tiszteletben fogja tartani? A válasz, sajnos, nem! Később maga is bevallotta, - méghozzá milyen megható alázattal, - hogy ígéretét nem tartotta be. A parlament antiklerikális köreivel tartott kapcsolatot, a francia politikai élet fölkavart esztendeiben. A hatás nem maradt el: a hit­közönyből nyílt vallásellenességbe fordult. Sőt a saját szavai szerint: "Eszem azon járattam, hogy kutasson indítóokok után a hitetlen­ség megalapozására, mint ahogy a hívő keresztények észokokat ke­resnek hitük erősítésére. " Szenvedélyes érdeklődéssel tanulmányozza a vallásokat, de ada­tait protestáns, racionalista és modernista forrásokból meríti. Ki­zárólag az Egyház ellenségeit olvassa; Strauss, Havet, Renan, Se-

Next

/
Thumbnails
Contents