A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-06-01 / 6. szám

33

LELKI ÉLET

Virúgh Andor S.J.

17. A szelídség

Az Úr Jézus mondta: "Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatosszívű. " (Mt. 11. 29.) így mondja: "Tanuljatok..." Tehát azt akarja, hogy gyakoroljuk a szelídség erényét. A hegyi beszédben boldogoknak mondta a szelídeket: "Boldogok a szelídek... " (Mt. 5. 4.)

Mit jelent a szelídség?

A népi nyelv használ ilyen kifejezéseket: "Szelíd, mint a galamb... szelíd, mint az őzike". Ezek a kifejezések azonban nem elegendők a szelídség valódi megismeréséhez. Nem volna helyes, ha valakiben azt a gondolatot keltenék, hogy a szelídség olyan kis őzike-féléknek való erény, amellyel nem sokat törődhet az, aki bent áll az életben, harcban, küzdelemben és komoly célokat akar megvalósítani. A szelídség nagyonis a napi élet erénye, sőt olyan fokban, hogy nevezhetjük szociális erénynek is, amely igen erős akaratot követel.

Szt. Tamás a szelídséggel kapcsolatban használja ezeket a kifejezéseket: mérsékel... fékez... kisebbít. Mit mérsékel, fékez vagy kisebbít a szelídség? A haragot, a felindulást, a "kirobbanást", az akaratot, amely helytelen módon akarja megtorolni a sérelmet. Mivel a szelídségnek jellegzetes törekvése, hogy mindenekelőtt a rendetlen haragot rendezze, azért röviden vizsgáljuk meg a haragot.

I.

A haragról beszélünk, de mint helytelen és rendezetlen dologról. Haragos emberek.

Szt. Gergely áttekintő képet akar adni a haragosokról, mikor háromféle embert mutat be:az ELSŐ nagyon könnyen és gyorsan haragszik meg és minden kis ok elég a felindulásra; a MÁSODIK sokáig haragszik, mert hosszú ideig marad meg emlékezetében az, ami megharagította; a HARMADIK nem tud felejteni és nem nyugszik, amíg csak meg nem büntette azt, aki megharagította.

Ugyancsak Szt. Gergely ad egy leírást is, amely a féktelenül ha-