A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-06-01 / 6. szám

34 ragvó ember képét mutatja be: "A haragtól erősen felindult szíve hevesen ver, teste remeg, nyelve botladozik, arca tüzes, szemei felindultak, szája ugyan mond szavakat, de valójában nem tudja, hogy mit beszél". A harag okai Sokfélék lehetnek. Szt. Tamás nyomán mutathatunk rá néhányra: 1. Van, aki haragos lesz, bár a harag oka nem emberi lény és éppen azért nincsen is emberi értelme, tehát nem mondhatjuk azokról, hogy "meg akartak haragítani". Hogy Szt. Tamás példáit használjuk: ilyen, aki ír és dühösen eldobja a tollat, ha az nem jó, vagy mikor a lovagló ember üti a lovát valami hibáért. 3. Van, aki haragszik, mert akaratát nem tudja megva­lósítani. Haragszik mindarra, aki számára akadály. De lehet, hogy akkor is haragszik, ha valaki nem segítette őt úgy, ahogyan a haragos elvárta. Egy másik formája lehet az, amikor valaki harag­szik, mert mások nem akarnak függni tőle vagy nem kérik ki taná­csát, bár neki "semmi köze nincsen" az illetőkhöz. 3. Egy nagyon általános oka a haragnak: a sértés, megbán- t á s, a haragvón ejtett sérelem (amelyre bizonyos értelemben a harag többi oka is visszavezethető.) A haragvó úgy érzi, hogy igaz­ságtalanság, jogtalanság érte, bajt okoztak neki, bár nem érdemel­te meg. Bánthatja a haragvót, hogy nem törődnek vele vagy elfelej­tik őt és ügyeit, de leginkább akkor haragszik, ha látja, hogy tuda­tosan és akarattal történt a sérelem, mint amilyen lehet a haragvó személyének lebecsülése, megvetése, kigúnyolása, káröröm, stb. Mindig hibádé a harag? Mondhatjuk-e minden haragról, hogy az bűnös? Nem. De bűn a bűnös harag. Ennek két főjellemzője ez: 1) Valaki haragszik, de dlyan dologért, amely nem elég ok a haragra. Így szoktuk mondani: "Ok nélkül haragszik". - 2) A másik: "mód felett haragszik" valaki. Vagyis: a harag, felindultság nagyobb és erősebb, mint az ok, a ha­rag oka. Az ilyen harag rendezetlen és hibás. Viszont a "rendezett haragnak" is vannak felmérői. Először a- zonban meg kell jegyeznünk, hogy kikről azaz milyen "haragvó em­berekről" beszélünk. Ilyen pl. a szülő, akinek kötelessége és joga, hogy nevelje, oktassa... és büntesse is gyermekét, ha kell. Ilyen az elöljáró, akinek nemcsak joga, de kötelessége is, áiogy pl. a rábí­zott nevelőintézetben megkövetelje a házirend betartását, a ki- és

Next

/
Thumbnails
Contents