A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-05-01 / 5. szám

19 revételek ezen tetemes száma zsinati ellentétek kifejezője volna. A liturgia reformjára vonatkozó zsinati konstitució ugyanis szerencsés csillagzat alatt látott napvilágot. Még a leghaladóbb szakemberek sem merték remélni azt a kedvező fogadtatást, amellyel a világegyház főpásztorai a liturgia reformjára vonatkozó javaslat-köteg elvi be­vezető részét és 8 fejezetét már az első olvasás alkalmával is kö­szöntötték. Voltak persze pillanatok, amikor úgy tűit, hogy a verő­fényes égboltra viharfelhők akarnak tornyosulni, különösen a litur­gianyelvére vonatkozó pontok tárgyalásakor hökkenhetett meg a zsi­nat jó része, de, amint egyre többen szóltak a javaslatokhoz, annál jobban tisztázódtak a fogalmak. Amikor szavazásra került a sor, a világegyház főpásztorai a liturgiái javaslatok egészét, ahogyan azt az előkészítő bizottság kidolgozta, lényegében mindenestül jóváhagy­ták és csak bizonyos pontokban kívánták a szöveg módosítását. Az első ülésszak második felében a zsinati atyák már szavazással is dönthettek a közben módosított javaslatok fölött. Az elvi kérdéseket tárgyaló bevezető és a konstitució első fejezetének anyagára vonat­koz ólagkülön-külön az egyes pontok szerint, de az első ülésszak vé­gén globálisan is szavazott a zsinat. Valamennyi szavazásnál a he­lyeslő "piacet" szavazatok száma messze meghaladta az előírt két­harmad többséget. Dec. 7-éndélelőtt, az első ülésszak 36. munka­ülésén, 2118 zsinati atyának kellett az említett bevezető részre és első fejezetre vonatkozólag szavazatát leadnia. A negatív szavazatok száma csak 11 volt, a "placet" szavazatok száma több mint ötszázzal haladta meg az előírt kétharmad többséget, így a 180 még módosí­tást kívánó szavazatot a zsinatnak már nem is kellett figyelembe vennie. HA SZAMBA vesszük, hogy az első ülésszak második, negyedik és ötödik témakörében mennyire mozgalmas volt a zsinat munkája és ha figyelembe vesszük, hogy a kinyilatkoztatás forrásaira, a szentírásra és a szenthagyományra, továbbá a keleti szakadár egy­házak visszatérésére ill. az Egyházra vonatkozó dogmatikai javas­latok gyökeres átdolgozása mellett döntött a zsinat, úgy meg kell állapítanunk: XXIII. János pápa rendkívüli lelkipásztori érzékéről tesz tanúságot az a tény, hogy a zsinat munkáját a liturgia reformjá­ra vonatkozó javaslatokkal nyittatta meg. A ZSINAT MUNKÁJÁNAK e 1 ső pozitív eredménye - éspe­dig messzi századokra kiható eredménye a liturgia reformjára vonat­kozó javaslatokbevezető részének és első fejezetének megszavazása. Amint az első fejezetnek a címe is jelzi, a liturgia reformjára vonat­kozó javaslatok megalapozását találjuk ebben a fejezetben,

Next

/
Thumbnails
Contents