A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-05-01 / 5. szám
19 revételek ezen tetemes száma zsinati ellentétek kifejezője volna. A liturgia reformjára vonatkozó zsinati konstitució ugyanis szerencsés csillagzat alatt látott napvilágot. Még a leghaladóbb szakemberek sem merték remélni azt a kedvező fogadtatást, amellyel a világegyház főpásztorai a liturgia reformjára vonatkozó javaslat-köteg elvi bevezető részét és 8 fejezetét már az első olvasás alkalmával is köszöntötték. Voltak persze pillanatok, amikor úgy tűit, hogy a verőfényes égboltra viharfelhők akarnak tornyosulni, különösen a liturgianyelvére vonatkozó pontok tárgyalásakor hökkenhetett meg a zsinat jó része, de, amint egyre többen szóltak a javaslatokhoz, annál jobban tisztázódtak a fogalmak. Amikor szavazásra került a sor, a világegyház főpásztorai a liturgiái javaslatok egészét, ahogyan azt az előkészítő bizottság kidolgozta, lényegében mindenestül jóváhagyták és csak bizonyos pontokban kívánták a szöveg módosítását. Az első ülésszak második felében a zsinati atyák már szavazással is dönthettek a közben módosított javaslatok fölött. Az elvi kérdéseket tárgyaló bevezető és a konstitució első fejezetének anyagára vonatkoz ólagkülön-külön az egyes pontok szerint, de az első ülésszak végén globálisan is szavazott a zsinat. Valamennyi szavazásnál a helyeslő "piacet" szavazatok száma messze meghaladta az előírt kétharmad többséget. Dec. 7-éndélelőtt, az első ülésszak 36. munkaülésén, 2118 zsinati atyának kellett az említett bevezető részre és első fejezetre vonatkozólag szavazatát leadnia. A negatív szavazatok száma csak 11 volt, a "placet" szavazatok száma több mint ötszázzal haladta meg az előírt kétharmad többséget, így a 180 még módosítást kívánó szavazatot a zsinatnak már nem is kellett figyelembe vennie. HA SZAMBA vesszük, hogy az első ülésszak második, negyedik és ötödik témakörében mennyire mozgalmas volt a zsinat munkája és ha figyelembe vesszük, hogy a kinyilatkoztatás forrásaira, a szentírásra és a szenthagyományra, továbbá a keleti szakadár egyházak visszatérésére ill. az Egyházra vonatkozó dogmatikai javaslatok gyökeres átdolgozása mellett döntött a zsinat, úgy meg kell állapítanunk: XXIII. János pápa rendkívüli lelkipásztori érzékéről tesz tanúságot az a tény, hogy a zsinat munkáját a liturgia reformjára vonatkozó javaslatokkal nyittatta meg. A ZSINAT MUNKÁJÁNAK e 1 ső pozitív eredménye - éspedig messzi századokra kiható eredménye a liturgia reformjára vonatkozó javaslatokbevezető részének és első fejezetének megszavazása. Amint az első fejezetnek a címe is jelzi, a liturgia reformjára vonatkozó javaslatok megalapozását találjuk ebben a fejezetben,