A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
21 SZABÓ FERENC S. J. ISTENHEZ KIÁLTÓ ÁRVA- JÓZSEF ATTILA ISTENELMe'nYE 25 éve, hogy meghalt JÓZSEF ATTILA, a tragikus sorsú, nagy magyar költő. 1937 dec. 3-án elmezavarában tehervo'nat alá vetette magát Balatonszárszón. Költészetét otthon a Párt "értékeli ki" és ideológiává alakítja át. Az a Párt akarja kisajátítani a költő szellemi örökségét, amely annak idején kizárta soraiból. Pedig József Attila az egész magyar népé... Az örök ember szól költészetéből, egy meggyötrött, szeretetértsóvárgó"árva" kiált Istenhez végső kétség- beesésében. JÓZSEF ATTILA görögkeleti vallású, erdélyi családból származott. (1905-ben született.) Apja, J. Áron szappanfőző munkás volt. Anyja hat gyermeknek adott életet, de közülük három maradt csak életben. Attila kétéves volt, amikor apja magára hagyta a családot és kivándorolt Amerikába. Pesten, a Gát-utcában hihetetlen nyomorban élt a család egy zsúfolt bérház szoba-konyhás lakásában. A "mama" úriházakhoz járt mosni és takarítani: ... Kis lábaskában hazahozta kegyelmesektől vacsoráját, lefeküdtünk és eltűnődtem, hogy ők egész fazékkal esznek... Anyám volt, apró, korán meghalt mert a mosónők korán halnak, a cipeléstől reszket lábuk és fejük fáj a vasalástól... Végül anyjuk az Országos Gyermekvédő Liga gondjaira bízza a két kisebb gyermeket. Attila és Etus Öcsödre kerülnek egy parasztházhoz. Sorsuk mostoha. Attilát sokszor kegyetlenül megverik konoksá- gáért. A kisfiú az anyai szeretet után vágyik. A költőt egész életén átvégigkíséri a "Mama" utáni sóvárgás; gyakran gondol rá majd akkor is, amikor ő már odafönn lesz és "kékítőt old az ég vizében". A gyermekek hazakerülnek. Az első világháború alatt Attila batyúzni jár Szabadszállásra, hogy segítsen keresni beteg mamájának. A háború végén vagyunk; Attila épp Szabadszálláson jár, amikor édesanyja meghal rákban. Amikor hazatér, lesújtja a fájdalmas hír:
