A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
20 MIT MONDHATUNK vagy tehetünk ezekkel az akadályokkal szemben? Először is próbáljuk megérteni az alapvető doktrinális problémákat, melyek ezekben az ellenvetésekben és szemrehányásokban rejlenek; A lényeges probléma akörül van, hogy milyen a viszonyuk elszakadt testvéreinknek Krisztushoz, Krisztus Titokzatos Testéhez s így Krisztus egy igaz Egyházához. Az említett ellenvetések abból a feltevésből indulnak ki, hogy a katolikus Egyház tanítása szerint az elszakadt testvéreknek nyilvánvalóan semmi közük sincs hozzá. Ha tehát a katolikus Egyház Krisztus igaz Egyháza, ebből az következik, hogy mivel ők az Egyház számára teljesen idegenek, magához Krisztushoz sincs semmi közük. Ezért a katolikusok szemében a kereszt- ségük sem számít és így számukra az üdvösség útja zárva marad, mivel a katolikus Egyház tanítása szerint Krisztus igaz Egyházán kívül nincsen üdvösség. VALÓBAN megfelel mindez az Egyház tanításának? - Egyáltalán nem ! A katolikus Egyház határozottan hirdeti az Újszövetség általános tanítását, hogy érvényes keresztség által, mégha a rómaikatolikus Egyházon kívül szolgáltatják is azt ki, a megkeresztelt szervesen Krisztushoz és Titokzatos Testéhez kapcsolódik, a megszentelő kegyelem által Isten fogadott fiává lesz és így minden megkereszteltnek testvérévé válik. Amikor a katolikus Egyház azt tanítja, hogy ő Krisztus igaz Egyháza, nagyon is tudatában van annak, hogy azok a megkereszteltek is, akik tőle elváltán élnek, lényegileg hozzátartoznak valamilyen m ód on,mint az Egyháznak "gyermekei" és a mi testvéreink. Mindez a legtökéletesebb összhangban van azokkal a kijelentésekkel, melyeket a Szentatya ajkáról napról-napra halhatunk, aki "elszakadt testvéreinkről" beszél és "fiainak" nevezi ő- ket. Ha megnemkereszteltekről, nem-keresztényekről lenne szó, ilyen kifejezéseket egyáltalán nem használhatna. IGAZ AZONBAN, hogy ezek az elszakadt testvérek nem ismerik el és nem tekintik a katolikus Egyházat Krisztus igaz Egyházának. Követkéz ősképpen valamilyen m ódon különváltan élnek tőle s így nem gyermekei és tagjai a szó teljes értelmében. A katolikusoktól hitbeli különbségek választják el őket, különböznek továbbá a kegyelmi élet eszközeinek, a szentségeknek használatában, valamint abban is, hogy nem ismerik el az Egyháznak és a római pápának a tekintélyét. Való igaz, hogy ezek a különbségek eléggé súlyosak, azonban mégsem semmisítik meg alapvető hozzátartozásukat Krisztushoz, az Ő Titokzatos Testéhez ás ahhoz az Egyházhoz,amelyről előbb szólottunk. (2. rész következik)
