A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-04-01 / 4. szám
30 Erre úgy kinyílt a Julis két nagy fekete szeme, mintha az egész kertet egyszerre akarta volna elnyelni.- Mondd Julis, érted te miért tetted, amit tettél?- Nem értem, Plébános úr. Ezt az egyet magam sem értem. Nem is tudom, hogy jutott eszembe ilyen, csak elkeseredésemben tehettem. ..- Mondd Julis érted-e te, miért vagy olyan, mint amilyen vagy?- Ezt sem értem. Hát csak mert ilyen vagyok.- Hát azt érted-e, mi lehet az oka, hogy nem vagy olyan, mint a többi lányok? hogy miért szereted azt, amit ők nem szeretnek s miért szeretik azt, amit meg te nem szeretsz?- Biz, én ezt sem értem, Plébános úr.- No látod Julis, hát akkor hogy kívánhatod, hogy mindenki megértsen téged, mikor te saját magadat sem tudod megérteni?- Hát bizony ez furcsa is!- Bizony furcsa. Hát épp ezért neked sohasem fájjon, hogy mások nem értik azt, amit magad sem értesz. Nagy titok az ember. Minden ember. Te is, apád is, anyád is. Mindenki. Igen sokszor magunk sem értjük meg mit is csinálunk, miért is csináljuk. Csak csináljuk.- Ezt már én is értem.- Bizony Julis, az idő a legjobb orvos. Minél idősebbek leszünk, annál többet értünk meg és annál jobban... Most már te is érted, miért is nyújtottad ki nyelvedet a káplánomra, mikor hat éves voltál. .. Múltbeli viselkedésünket is megértjük. Nos, Julis, hát többet ne fájjon neked, hogy nem értenek. Merjél az lenni, aki vagy. Majd lassan megérted magadat is és másokat is. És mások is megértenek téged. Isten vezet bennünket, csak ő látja és tudja igazán, mi miért van s ki miért ilyen és nem amolyan. * # * S a Julis tényleg meggyógyult. Élte a maga életét a maga módján. Jobban figyelte apját, anyját, a többieket. Lassan megértette őket. Aztán magát is... s ami a legcsodásabb, lassan apja és anyja is megértette őt, a falu is. S ahogy senki sem csodálkozik azon, hogy az őszibarack miért nem kajszinbarack, sem azon, hogy a katicabogár miért nem szarvas-bogár, azon sem csodálkozott senki, hogy Bakár Julis más mint a többi lány, mert Isten szent ege alatt mindenkinek jussa van hozzá, hogy olyan legyen, amilyennek az Isten megteremtette.
