A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-04-01 / 4. szám

31

VARGA LÁSZLÓ S.J.

új iaiárjárjSs otthon

SOKKAL NAGYOBB BAJ van most az országban, mint 1956-ban, amikor Zsukov mongol hadosztályai letörték a szabadságharcot. Akkor iszonyatos volt a pusztulás, de szinte semmi ahhoz képest, ami azóta minden fegyverzaj nélkül folyik. Jól tudjuk, Moszkvának útjában van a magyarság és a fölkelés után nyomban elhatározta, hogy ezt a népet véglegesen kiirtja a föld színéről. Hruscsov egyszer A- merikában a hozzá intézett kérdésektől megdühödve döglött patkánynak nevezte a magyar ügyet és ezzel önkéntelenül elárulta magát. Mivel az ifjúság csinálta azt a váratlan forradalmat, olyan politikát vezettek be, hogyne legyen többé nálunk ifjúság, amely fegyvert foghat a zsarnok ellen.

MICSODA VÉRES GÚNY van már abban is, hogy "Népegészségügy" a hivatalos kiadvány c fine, amely augusztusi számában e halálos a- datokat tartalmazza: 1961-ben a születési arányszám nálunk 14 ezrelék volt, vagyis a 1 egal ac s onyabb Európában. Élveszületett 140. 354 csecsemő és ugyanakkor a vetélések száma 203. 676-ra emelkedett és majdnem négy százalékkal több volt, mint az előző évben. A vetélések 83. 5 %-a volt engedélyezett. Ennek következtében pl. Szegeden már fogyott a lakosság száma, így is volt némi természetes szaporodás az országban, ám az előző évihez viszonyítva ez is csökkent. Az általános halandóság is kisebb volt, de ez csak annyit jelent, hogy a nemzet rohamosan öregedik.

EBBŐL PEDIG KITŰNIK, hogy 1956 óta több, mint egy millió éle- tetfojtottakmegcsírájában. Mi ennek a törvényesen támogatott gyilkolásnak a magyarázata? Mindjárt az jut eszünkbe, amit Arany János írt "A nagyidai cigányokéban az egyszerigazdáról, akinek a jég verte szőlejét és a pusztulást látva vak dühében karót fogott, aztán azzal csépelte a tőkéket, miközben az ég felé így káromkodott: No haddiám Uramisten, mire megyünk ketten! Úgy látszik, mintha az iszonyú letörés óta megroppant volna a nemzetben az életerő és a remény, hiszen az egészséges életösztön kívánja és akarja a gyermeket, hogy minél gazdagabban érvényesüljön és kibontakozzék. Ehhez persze az is kell, hogy feszüljön a szívben a bizalom a jövő iránt, mert énéi-