A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1963-03-01 / 3. szám
34 is elcsúfították olykor-olykor az Egyház arculatát bűnös életmódjukkal, és hogy aposztata papok a Sátán idegenlégiójában szolgálnak? » Nem kudarcot jelent-e az, hogy a keresztények - akiknek tűzbe kellene hozni az egész világot - többnyire a tűzhely mellett alszanak? Nem kudarcot jelent-e az, hogy az Egyháznak még a vezető elitje is félénk és a gyávaság mérgétől fertőzött? Nem kudarcot jelent-e az, ha keresztények reggel az oltárnál a Szentek Kenyerével táplálkoznak, este pedig a sertések vályújánál elégítik ki magukat? Mentségül föl lehetne hozni, hogy amíg a pogány keleti népek rohamosan szaporodnak, addig a keresztény Nyugaton a népesség szaporodása sokkal lassabb. Azt is figyelembe lehet venni, hogy a kereszténység nem egy 2000-éves örökség csupán. A kereszténységet minden egyes generációnak újra és újra magáévá kell tennie. Vagyis könnyen megtörténhet, hogy az apa szent, a fia pedig gazember lesz. Mindenkinek élőiről kell kezdenie! Az is igaz, hogy az Egyház 2000 éves fennállása az emberi nem korának egy kis töredékét jelenti csupán és ezért még képtelen volt arra, hogy az egész emberiséget átalakítsa. Az Egyház még csak a kezdetnél tart. Háborúk és egyéb katasztrófák semmisítették meg újra és újra a legtöbbet ígérő vállalkozásokat. Természetesen ezek a kifogások nem fogják megoldani egy hitetlennek a problémáit sem. Csak a hívő ember képes arra, hogy Krisztus szavait isteni nézőpontból értelmezze és a látszólagos kudarcban Krisztusnak és az Egyháznak a győzelmét felfedezze. A történelem-szemlélet és a pszichológia itt a háttérbe kell hogy szoruljon. Amennyire igaz, hogy Krisztus az Isten Fia, oly igazak az ő vigasztaló szavai is: - "Hát nem ezeket kellett elszenvednie Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?" Krisztus egész sor utalást tett halála előtt az ő kudarcára és a mi kudarcunkra. Ezeket az utalásokat a nagypénteki események tetőzték be, - de csak Húsvét hajnala bizonyította be azoknak teljes igazságát. A Szentírás tele van ilyen célzásokkal és jövendölésekkel: - "Ha engem üldöznek, titeket is üldözni fognak". - "Nem különb a tanítvány Mesterénél". - És végül: "Ne félj, te kisded nyáj!"