A Szív, 1963 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1963-03-01 / 3. szám

5

megsérteni irántunk való szeretetét. A törvényeket hűségesen megtartjuk, nem annyira a büntetés félelméből, hanem mert a szerető Isten akarata az. Nagyobb j ó nem érhet minket, mint betölteni az O akaratát. ----------------------------------A SZENVEDÉS ELSŐ VASÁRNAPJA (Feketevasárnap)

AZ ÁLDOZAT

FEKETEVASARNAP eltakart gyászlepleivel minden gondolatunkat és érzésünket azokra az eseményekre irányítja, melyek végbementek értünk, mikor Krisztus életáldozatát felajánlotta Istennek, hogy megváltson minket. Sz. Pál így ír erről (A Zsidókhoz 9, 11-15):

"Krisztus mint a jövendő javak főpapja jelent meg, s belépett abba a nagyobb és tökéletesebb sátorba, amelyet nem ember keze alkotott, vagyis nem e világból való. Nem is bakok vagy borjak vérével, hanem tulajdon vérével lépett be egyszersmindenkorra a Szentek Szentjébe, sörök megváltást szerzett."

Minden nép, minden korban áldozattal tisztelte Istenét. Allatáldo- zatokkal, sőt emberáldozatokkal ajánlottak engesztelést az Istenségnek. Szent Pál itt az ószövetségi áldozatokról beszél, amelyeket a zsidó nép papjai ajánlottak fel. Megmutatja, hogy minden áldozat a múltban összehasonlíthatatlan azzal az áldozattal, melyet Krisztus ajánlott fel önön vére kicsordításával a kereszt áldozati oltárán.

Ez az áldozat végtelen értékig mert maga a Szentháromság második személye ajánlja embertestét áldozatul. Benne, mint emberek mi is mindnyájan feláldoztattunk. Feláldozott emberségét azonban méltó kezek nyújtják: maga az Isten, Istennek. így ez az áldozat értékben felülmúl minden eddig bemutatott áldozatot és egyetlen áldozattá válik a teremtett világban.

Ez az áldozat: az emberi bűnökkel megsértett isteni fenség kiengesztelése azért történt, hogy megölje bennünk a bűnt és átadja nekünk az Eletet. A bún, mely elszakít Istentől, örök halált hoz; Krisztus áldozata hozza vissza az örök életet. Ebbe az áldozatba kapaszkodva, az önmagát feláldozó Krisztussal magunkat áldozatul Istennek adva, életünk odalendül az élet forrásához, magához Istenhez.