A Szív, 1961 (47. évfolyam, 2-9. szám)
1961-02-01 / 2. szám
36 tők, hogy Istenhez és a kinyilatkoztatott igazsághoz való hűségem felülmúl minden mást. Azonban egyszerűen nem tudták megérteni, hogy Istenhez és kinyilatkoztatott igazságához való hűségem megnyilvánulási módja miért változott meg ilyen hirtelenül és ilyen gyökeresen. Ez hosszú magyarázatra szorult, és ugyancsak nehéz volt megvilágítanom mindent, mert nem könnyű szavakban kifejezni mindazt, ami a lélek mélyén lejátszódik. De végül is sikerült - mégpedig rendkívüli eredménnyel. Ismétlem: rendkívüli eredménnyel, mert röviddel utánam egész családom és közeli barátaim közül is többen követtek engem a katolikus Egyházba. Igen, amint látták a tényeket, ők is belátták, hogy a katolikus hit az igazi Szentíráson alapuló hit, ők is részesülni akartak abban a kimondhatatlan örömben, amelyet a Krisztussal való egyesiül és hoz magával, részesülni akartak Evangéliumának teljességében, Szentségeinek és Kegyelmének gazdagságában. Kimondhatatlanul boldogító érzés volt, hogy Isten nemcsak engem árasztott el kegyelmével, hanem arra is felhasznált, hogy másokhoz is eljuttassa általam kegyelmét. Igazán áldott ajándék volt a hit kegyelme, amit kaptam, mert elmondhattam egy másik áttérővel, Pállal: "Pál, Krisztus Jézus szolgája, a meghívott apostol, akit Isten evangéliumának hirdetésére választott ki.”(Rám. 1,1.) Valóban, ezzel az egyetlen szentírási idézettel teljesen összefoglalhatom vallomásomat. Ha halálomig ezer vallomást kellene írnom, mindezeket összefoglalhatnám ezzel a szentírási idézettel. Mert ezentúl életem főcélja, hogy Krisztus szolgálatának szenteljem magamat. Nem fogok papi ruhát viselni, és nem lesz szószékem, de ez nem fog gátolni engem. Birtokomban lesz az O igazsága és kegyelme, és hálás leszek igazságáért és kegyelméért, amikre egyedül van szükségem ahhoz, hogy apostola legyek. Az, hogy világi apostolként felajánlom magamat Krisztus szent Egyházának, a legkevesebb, amit tehetek az után, amit 0 értem tett. Tehát nevezhetsz engem, aminek akarsz. Tartsd el járásomat megoldhatatlan rejtélynek,hívj a pápai egyeduralom rabszolgájónak,hívj annak,aminek akarsz! Bármi is lesz véleményed rólam, egy dolgot ne felejts el: Semmi másféle élet nem elégítene ki engem. Szívesebben vállalnám az egész világ megvetését és gúnykacaját, mintsem megtagadnám katolikus hitemnek egyetlen részecskéjét is. Mert most, végre, megismertem az igazi lelki békét és egyesültem Üdvözítőmmel, Krisztussal. Nem, nem kívánom, hogy bárcsak másképp történt volna, és ha te, kedves Olvasóm, valaha is katolikussá leszel, biztos vagyok benne, hogy te sem kívánod majd, hogy bárcsak másképpen történt volna. // Őszinte tisztelettel, Jézus Krisztusban WHITCOMB PÁL
