A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)

1960-11-01 / 11. szám

12

a legjobb, ha előbb közvetlen környezetében tudakozódunk. Mert e- zek autentikus, megbízható tanúk. De mindent ők se tudnak. Ezért kell magát Őfelségét megkövetni. Ez az egyetlen okos és helyes eljárás.

Az Egyházzal is így vagyunk. Hagyjuk ezért az ellenfeleket egymással veszekedni. De ne elégedjünk meg egészen azzal sem, amit másoktól, vagy talán olvasmányainkból tudunk róla. Hanem forduljunk egyenesen az Egyházhoz: legbensőbb barátaihoz, beavatott ismerőseihez és mindenek előtt alapítójához: Jézus Krisztushoz. Mert csakis ők tudnak biztos és megnyugtató válasszal szolgálni.

Vége-hossza nincs azoknak a nagy férfiaknak, tudós doktoroknak, szent egyháztanítóknak, sőt hőslelkű és bátor asszonyoknak, akiknek egész élete nem volt egyéb, mint az Egyház maradéktalan szolgálata. Akik úgy ismerték őt, mint a gyermek az anyját, barát a barátját: igazán, azaz jól és helyesen: jó és rossz tulajdonságaival együtt. Mint például antióchiai szent Ignác vértanú, vagy a nagy Origines és szent Ágoston, meg Sziénai szent Katalin, Loyolai szent Ignác, Nagy szent Teréz, hogy csak egy-kettőt említsünk a sok-sok ezer közül. Senki őket elfogultsággal nem vádolhatja, hisz tudós, nagy- szentségű, tapasztalt emberek voltak valamennyien, akik korukban világító fáklya gyanánt ragyogtak az egyházi és a világi történelem égboltozatán. Ók pedig ezt mondják az Egyházról:

Az egész történelem az Egyházat készítette elő, most pedig annak gyarapodását és növekedését szolgálja. Isten miatta teremtette a világot; az Ó elgondolásában tehát az Egyház kezdettől fogva létezett. Egyszerűen az eleje, a kezdete minden dolognak. Krisztus titokzatos teste, azaz, Krisztus és az Egyház: Jegyes és Menyasszony, Kettő egy testben. Miatta hagyta el Krisztus az Atyát, érte vett búcsút Máriától. Isten kötötte őket egybe és meghagyta, hogy senki emberfia el ne válassza őket egymástól. A Szent Szűz tiszta Szíve volt a jegyes! ágy, a szeplőtelen szentegyház, ott kelt egybe Isten Fia az Egyházzal. Sokáig kereste, míg végül ráakadt a bűnösök között s mikor meglelte, tisztára mosta a rátapadt vértől és mocsoktól, betakarta mezítelenségét, tulajdon vérében mosta le rút bűneit, ékes menyasszonyi ruhába öltöztette. így lett az Egyház az asszonyok szépe, akiről az Énekek Éneke beszél; a Bárány hitvestársa, aki most szépségének teljes tündöklésében várja az isteni Bárány é- gi menyegzőjének kezdetét. Most is élő valóság: a földön élő édes Krisztus, mint szent Pál tanítja. Örökké új, mindig friss és most is fiatal. Ifjúságának varázsa térdre kényszeríti a puszták nomádjait