A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)

1960-07-01 / 7. szám

2

melyet használatukra és szükségleteikre kijelöltem. Szóla továbbá az Ur Mózeshez, mondván: Parancsold meg és hirdesd ki a levitáknak: Amikor megkapjátok Izrael fiaitól a tizedet, melyet nektek adtam, hozzatok belőle adományt, vagyis egy tizedet a tizedből az Urnák. " (Mózes 4. könyve 18, 20-26.)

A további törvényekből nyilvánvaló, hogy ugyanebből a tizedből juttattak a nélkülözőknek is: "Amikor minden termésed tizedét teljesen leróttad... s odaadtad a levitának, a jövevénynek, az árvának s az özvegynek... akkor így szólj az Ur, a te Istened színe előtt: Kivittem a szent részt házamból, s odaadtam a levitánaks a jövevénynek, az árvának s az özvegynek, úgy ahogy parancsoltad nékem: nem szegtem meg parancsolataidat s nem feledkeztem meg rendeletedről... Tekints le szent helyedről, magasságos mennyei lakóhelyedről s áldd meg népedet, Izraelt s a földet... " (Mózes 5. könyve 26,12-15.)

A zsidó nép földi boldogulása szoros kapcsolatban állt Isten parancsainak megtartásával, s ezek között a tized lelkiismeretes beszolgáltatásával. Mikor hűtlenekké váltak, rájuk nehezedett az Isten büntető keze: "Bizony, atyáitok napjai óta eltávoztatok törvényeimtől, és nem tartottátok meg őket. Térjetek vissza hozzám, akkor én is visszatérek hozzátok, úgymond a seregek Ura. Kérditek: miben térjünk vissza? Vaijon ember megcsalhatja-e az Istent, amint ti megcsaltatok engem? És kérditek? Miben csaltunk meg téged? A tizedekben és a zsengékben! Az Ínség átka van rajtatok, és ti mégis megcsaltok engem, az egész nép. Hordjátok csak be az egész tizedet a csűrbe, hogy legyen élelem a házamban; és tegyetek engem ezzel próbára, úgymond az Úr, hogy vájjon nem nyitom-e majd meg nektek az ég csatornáit, és nem árasztok-e bőséges áldást reátok? Reáparancsolok majd értetek a falánk állatra, hogy ne pusztítsa el földetek gyümölcsét, és a szőlő nem lesz meddő a mezőn, úgymond a seregek Ura. Akkor majd boldognak hirdet titeket minden nemzet, mert kívánatos ország lesztek, úgymond a seregek Ura. " (Malakiás jövendölése 4, 7-12.)

Ugyanígy figyelmeztette már előbb Aggeus próféta által (1, 1-11.) Isten a zsidó népet arra, hogy azért éri őket annyi csapás, mert csak saját házaik díszítésével törődtek, Isten házának felépítését viszont elhanyagolták.

Nem elégszik azonban meg az Isten azzal, hogy valaki pusztán a földi csapásoktól való félelmében, kényszeredett lélekkel, savanyú képpel rójja le Iránta köteles adóját. O szívből jövő áldozatot kíván,