A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)

1960-11-01 / 11. szám

15

ÁTTÉRŐK HITVALLÁSA (IV. Pius és IX. Pius rendeletére)

Én NN. erős hittel hiszem és vallom egyenkint és összesen mindazt, amit a római Anyaszentegyháztól elfogadott hitvallás magában foglal, tudniillik: Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden látható és láthatatlan lénynek Teremtőjében. És az egy Úr Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az A- tyától minden idő előtt született mint Isten Istentől, világosság világosságtól, igaz Isten igaz Istentől, aki született és nem alkottatott, aki az Atyával egylényegű és aki által minden lett; aki miérettünk emberekért s a mi üdvösségünkért mennyekből alászállott és a Szentiélektől Szűz Máriának méhében testet vett magára és emberré lett; aki Poncius Pilátus alatt miérettünk megfeszíttetett, szenvedett és eltemettetett; aki harmadnapon az írás szerint föltámadott; és aki fölment a mennyekbe, ül az Atyának jobbján és ismét el fog jönni dicsőséggel ítélni eleveneket és holtakat s országának nem leszen vége. És az elevenítő Szentlélek Úristenben, ki az Atyától és Fiútól származik, kit az Atyával s Fiúval együtt imádunk és dicsőítünk, ki a próféták által szólt. Hiszem az egy, szent, katolikus apostoli A- nyaszentegyházat. Vallom az egy keresztséget bűneink bocsánatára. És várom a halottak föltámadását s a jövendő örök életet. Amen.

Az apostoli és egyházi hagyományokat, valamint ugyanennek az Anyaszentegyháznak egyéb szokásait és rendeletéit helyeseknek tartom és szilárdul elfogadom. ASzentírást is azon értelemben veszem, melyben vette és veszi az Anyaszentegyház, melyet illet a Szentírás igazi értelme és magyarázata fölött ítélni; nem is akarom másképp érteni és magyarázni mint a szentatyák egybehangzó értelmezése szerint. Azt is vallom, hogy az Újszövetségnek valóban és tulajdonképpen hét szentsége van, melyeket a mi Urunk Jézus Krisztus rendelt és amelyek, ha egyenkint nem is szükségesek mindenkinek, általában az emberi nem üdvösségére mégis szükségesek: ti. a ke- resztség, a bérmálás, az Oltáriszentség, a bűnbánattartás, az utolsó kenet, az egyházi rend és a házasság. Hiszem, hogy ezek kegyelmet közölnek és hogy a keresztséget, bérmálást és egyházirendet szentségtörés nélkül ismételni nem lehet.

A katolikus Anyaszentegyháznak az elsorolt szentségek ünnepélyes kiszolgáltatásánál bevett és jóváhagyott szertartásait is helyeslem és elfogadom. Azt is, amit a tridenti szent zsinat az áteredő bűnről s