A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)

1960-11-01 / 11. szám

16

a megigazulásról határozott és kijelentett, egészében s részleteiben helyeslem és elfogadom.

Vallom egyszersmind azt is, hogy a szentmisében igaz, valóságos és engesztelő áldozatot mutatnak be Istennek az élőkért és a holtakért, s hogy a legméltóságosabb Oltáriszentségben a mi Urunk Jézus Krisztusnak teste és vére leikével, istenségével és emberségével együtt igazán, valóságosan és lényegesen jelen van, hogy a kenyérnek egész lényege testté, a bornak egész lényege vérré változik, mely átváltozást a katolikus Anyaszentegyház átlényegülésnek nevez. Azt is vallom, hogy csupán az egyik szín alatt is osztatlanul az egész Krisztust és valóságos szentséget vesznek magukhoz a hívek.

Állhatatosan bizonyosnak tartom, hogy van tisztitóhely és az ott szenvedő lelkeken a hívek könyörgései segítenek. Hasonlóképpen hiszem, hogy a Krisztussal együtt uralkodó szenteket méltó tisztelni és segítségül hívni; hogy az ő ereklyéiket tisztelet illeti.

A leghatározottabban állítom, hogy Krisztusnak és a mindenkoron Szűz Istenanyának, valamint egyéb szenteknek képeit méltó és üdvös kegyelettel őrizni, irántuk kellő tiszteletet és becsülést nyilvánítani. Erősítem, hogy Krisztus az Anyaszentegyháznak hatalmat adott búcsúk engedélyezésére s ezeknek használata a keresztény népnek igen üdvös.

A katolikus és apostoli római Anyaszentegyházat minden egyház anyjának és tanítójának ismerem el és a római pápának, szent Péter apostolfejedelem utódjának s Jézus Krisztus helytartójának esküvel ígérek igaz engedelmességet.

Úgyszintén kételkedés nélkül elfogadom és vallom mindazt, amit a szent törvények és az egyetemes, főképpen a tridenti és vatikáni szent zsinatok tanítottak, határoztak és kijelentettek, kivált a római pápa főségéről és tévedéstől mentes tanítóhivataláról; egyben pedig ami ezekkel ellenkezik és bárminemű eretnekséget, melyet az Anyaszentegyház elítélt, elvetett és kárhoztatott, azt én is elítélem, elvetem és kárhoztatom. Hogy ezt az igaz katolikus hitet, mely nélkül senki sem üdvözülhet s amelyet most önként vallók és igazán tartok, sértetlenülés tisztán akarom Isten segítségével életem lutolsó leheletéig állhatatosan megőrizni s vallani, éshogy alatvalóimmal, vagyis akiknek gondozása hivatalom szerint engem illet, amennyire tőlem függ, meg fogom tartatni, taníttatni és hirdettetni, azt ígérem, fogadom és esküvel erősítem.

Isten engem úgy segítsen és Istennek ezen szent evangéliuma.