A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám
szer fordul elő egy évszázad folyamán! Mennyivel borzalmasabb szerencsétlenség, hogy nálunk, otthon Magyarországon naponta háromszáznál is több gyermek pusztul el - nem tűzvészben, hanem ami még szívettépőbb: a szívtelen s lelketlen gyilkos szülők, orvosok és szülészek keze által! S emellettszótlanközömbösséggel mennek el az újságok, mintha ez pusztán csak valamilyen statisztikai adat volna, minden további jelentőség nélkül! Borzalommal hallottuk, vagy szemléltük a forradalom alatt és után végbemenő tömegmészárlást. Pedig milyen elenyésző az abban megöltek és elhurcoltak száma az évről-évre megismétlődő és állandóan növekvő gyilkosságáradathoz képest! MEGDÖBBENÜNK, ha egy család kiirtásáról olvasunk az újságokban, vagy ha egy gyermek meggyilkolja édesapját, vagy édesanyját. Szomorú dolgok ezek a bűntények, de eltörpülnek a mellett a kegyetlenség mellett, amellyel éppen azok, akiknek oly fenséges szerepet adott az Isten az élet elindításában és megvédésében: a szülők, szülészek és orvosok támadnak rá a teljesen védtelen és ártatlan gyermeki életre. Magasztos hivatásuk sokkal súlyosabbá teszi bűnüket az egyéb gyilkosságoknál! Hozzátehetjük még, hogy a másféle gyilkosságok és bűnök legtöbbször az indulat hevében, a kellő megfontolás hiányában történnek, a magzatgyilkosságot azonban higgadt, megfontolt ter- vezgetés, tanácskérés és a gyilkos pénzért való felbérlése előzi meg! Minden tisztességes államrendszerben súlyos bűnténynek számít ez, és csak titokban merik végrehajtani. Nemrég még Magyarországon is súlyosan büntették. Csak a kommunista rendszer erkölcstelenségét és embertelen voltát jellemzi, hogy néhány év óta megszüntették az erre vonatkozó büntető- törvényt. Ez azonban a legcsekélyebb mértékben sem csökkenti a gyilkosságban közreműködő szülők, szülésznők és orvosok bűnének súlyosságát és visszataszító voltát. Mennyivel i- gazságosabb az egyházi törvénykönyv, amely kiközösítéssel bünteti mindazokat, akik ebben a szörnyű bűntettben bármiképen is résztvesznek és azt előmozdítják. "A VILÁG rengetegbüne és gonoszsága miatt háborúval és éhséggel fog bűnhődni!" - jelentette ki a Szüzanya 1917. július 13-án Fatimában. Ez be is következett a második világháborúval és a még ma is tartó következményeivel. A Szüzanya azt is megjósolta, hogy "... több nemzet megsemmisül. " Bármennyire idegenkedve fogadjuk is, a hit terén nagyon elsorvadt gondolkozásunkkal az ilyen kijelentéseket, azok nagyon is megó A Szív
