A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1959-03-01 / 3. szám

Az angol kommunista párt egy volt tagja beszámol arról, hogyan jutott el a kalandos ifjúkoron keresztül a kommunista pártba, s hogyan nyílt ki szeme a spanyol forradalom alatt, s lépett rá a katolikus Egyházba ve­zető útra. * rPatísi/Mtia Copperfield Dávid vetélytársa AZ ANGOL Fred Copeman csak keserű emlékeket őrzött meg szürke, fénytelen gyermekkoráról. Beteges és együgyű anyját férje röviddel Fred születése előtt el­hagyta. A magárahagyott asszony egy szegényházban keresett me­nedéket. Itt született Fred Copeman 1907-ben. Kilenc éven át volt az otthon lakója. A menhelyet főleg öregek és betegek lakták. Fred volt az egyet­len gyermek. Bátyját egy árvaház gondjaira bízták néhány kilomé­ternyire a szegényháztól. Amikor tízéves korában őt is oda küldték, bátyját már nem találta ott. Röviddel előbb megvált az intézettől és Kanadába távozott. Soha többé nem látták viszont egymást. "A menhely Ínséges légkörének emléke kitörölhetetlenül él ben­nem - írja Copeman visszaemlékezve gyermekkorára -. Itt felvon­ták az emberi nyomor sorompóit. Mélyen a szegénység rendes szín­vonala alatt éltünk. Az élelem undorító volt. A leves színe néha változott, íze azonban soha. A falakat a hadihajók szürke, szomorú és egyhangú színe fedte. Az intézet igazgatója azonban egy csinos kis villában lakott, és finom falatokat lakmározott. " Amikor Fred iskoláskorba jut, és életében először vegyül a vele egyidős gyermekek közé, társai harsány nevetésbe törnek ki sajá­tos magaviseleté és különös öltözéke láttán. A fogadtatástól megri­*Fordítás: Hubert Drijvers,S.J.: De l’anarchie a la fői - Fred Copeman c. müvéből, amely a Convertis du XXe Siede sorozatban jelent meg, a FOYER NOTRE-DAME, Bruxelles, kiadásában. 20 / J Bteia

Next

/
Thumbnails
Contents