A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1959-12-01 / 12. szám

49 Irányítsuk figyelmünket örvendetes dolgokraI A szomorúság mint a mágnes vonzza magához gondolatainkat, és nem engedi, hogy észrevegyük azt a sok szépet és jót, amit pedig e- gyébként meglátnánk magunkban és környezetünkben. Arra kell tehát törekednünk, hogy az ellenkező irányba tett erőfeszítéssel kiegyen­lítsük ezt az egyoldalúságot, és reálisan nézzük a világot. Ha pedig mindenképen a végletekbe akarunk menni, akkor inkább a másik vég­letet tegyük magunkévá, és legyünk derülátók. Abból sokkal több hasznunk lesz, mint a borúlátásból és reménytelenségből. Ne sopánkodjunk tehát, hogy nincsen olyan tehetségünk, munkánk, vagy életkörülményünk, amilyent kiálmodtunk magunknak, hanem jó­zanul vegyük számításba meglévő tehetségünket, munkánkból és élet­körülményeinkből adódó lehetőségeinket, s azokat igyekezzünk minél jobban kihasználni. "Ha kaptál egy citromot, készíts belőle limoná­dét!", s ne sopánkodjál, hogy nem ihatsz haboskávét. Legyünk lele­ményesek, mint az az amerikai farmer, akinek köves-bozótos farm­ján csak csörgőkígyók tenyésztek. Sopánkodás helyett nekiállt etetni és szaporítani a csörgőkígyókat, és mérgüket eladta a gyógyszertá­raknak, úgyhogy évente 20.000 dolláros jövedelemre tett szert abból a farmból, amely másokat kétségbeesésbe kergetett volna! Tegyünk ugyanígy a velünk élő személyeket illetően: ne hibáikat figyeljük, ne azokon rágódjunk állandóan, hanem jótulajdonsá­gaikra összpontosítsuk figyelmünket. így sokkal köny- nyebb lesz velük együttélni, együttdolgozni. Ne engedjük, hogy emlékezetünkben ismét felbukkanjanak a régi sérelmek, kellemetlen emlékek, kudarcok, hanem ezek helyett éle­tünk szerencsés körülményeit, sikereit tartsuk számon. Ezt a gondolatainkon való uralmat okvetlenül meg kell tanulnunk, ha lelki békénket és elménk épségét meg akarjuk őrizni. * Ne feledjük el, hogy nem a nehéz életkörülmények juttatják elmegyógy­intézetbe az embereket, hanem a helytelen felfogásmód, a- mellyel azokat szemlélik. Mások ugyanoly, sőt még nehezebb körül­mények között élnek, és mégis normálisak, egészségesek maradnak! Tőlünk függ, hogy milyen színben látjuk a világot! Irányítsuk gondolatainkat, és ne engedjük«, hogy szabadon csapongó gondolataink tönkretegyék életünket! Ennek a gondolatirányításnak egy segédeszköze lehet, hogy olvas­mányainkból összegyűjtjük azokat a lelkesítő, életkedvet adó tört éneteket, amelyek olvasás közben különösebben megragadtak /959. december

Next

/
Thumbnails
Contents