A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-12-01 / 12. szám
46 A Szív Einstein Albert elég nagy tekintély lehetett a materialisták számára is. A lángészre jellemző csattanós formában fejezi ki meggyőződését: "A tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül vak. " Könnyűszerrel hozhatnánk kötetre menő hasonló nyilatkozatokat korunk legkiválóbb csillagászai, fizikusai, vegyészei ajkairól, vagy pedig az élettan, őslénytan és embertan, valamint az orvostudomány vezető egyéniségeinek műveiből. Mindegyikük arra a következtetésre jut, amit a csillagász Sandig így fogalmaz meg: "A tudomány, mindenekelőtt a természettudomány, ma tud egy Teremtő létezéséről". .. Mert valahányszor egy-egy át nem léphető küszöbhöz érünk, "igen szerényekké leszünk, és amikor egészen szerényekké lettünk, akkor érettek vagyunk ahhoz,hogy megismerhessük a Világ-Teremtő létezését. Ez a megismerés azonban mindig felülről jövő ajándék, kinyilatkoztatás marad számunkra. " A Nobel-díjjal kitüntetett amerikai atomfizikus Robert A. Millikan kijelenti: "Soha nem találkoztam olyan gondolkodó emberrel, aki ne hitt volna Istenben. " A természettudományok mai képviselőinek túlnyomó része igenis ugyanazt vallja, mint az egyszerű hívők: minden evilági létezés végső magyarázata a végtelenül tökéletes, mindenható Isten. Az az Isten, aki lényege szerint "szeretet", önmagát szétárasztó jóság. Minden, ami Ő kívüle van, az csak "az Ő teljességéből merített," csak az O végtelen lényének egy-egy kicsiny, de kicsinységében is bámulatosan tökéletes szikrácskája. HARMATOZZATOK, égi magasságok, és fi felhők, hullassátok az Igazat, nyíljék meg a föld és teremje az Üdvözítőt. Isten dicsőségét hirdeti az ég, a mennybőlt vallja kezei művét. (Advent 4. vasárnapja Iz. 45,8. - 18. Zsolt.2.)
