A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-12-01 / 12. szám
1959. dec ember 45 kor kész esztelenség a világmindenség mérhetetlenül nagy óraművét, vagy a repülőgépeknél összehasonlíthatatlanul tökéletesebb madarakat sorozatos "véletlenek" építményének felfognunk. Minden e- gyes élő sejt bonyolultabb vagyi folyamatokat zár magába és különb eredményeket mutat fel, mint akár városrészeket kitevő vegyi gyáraink. Az emberi szervezet nemcsak egészében véve, hanem minden egyes szervében is kétségtelenül magasabbrendű,mintegy...varrótű. Es a materialista számára az emberi szervezet a "véletlen" terméke, de a tű nem jöhet létre véletlenül.. .Kétségtelen, hogy a "véletlen" könnyebben hozhatna létre pl. egy autót, vagy írógépet, mint akár csak az egyetlen sejtből álló élőlények valamelyikét! A tudós számára tehát csupán egy észszerű út marad: ha a természettudomány nem tud felelni valamilyen "adottság" további magyarázatára nézve, akkor a feleletet másutt kell keresnie: a bölcseletnél és a hitnél. Es korunk természettudósainak legkíválóbbjai csakugyan ezt az utat választják. Hogy megtalálják-e azt, amit kutató elméjük keres, az kiviláglik az alábbi nyilatkozatokból. A természettudomány a hithez vezet! Az atomfizikát megalapozó fizikus, prof. dr. Planck Max ezt vallja: "A vallás és természettudomány egyaránt csak az Istenben való hiten épülhet föl. Csakhogy a vallás számára Isten minden esz- mélődés kezdetén, a természettudomány számára pedig a végén foglal helyet. Bármiféle világnézeti szemlélet felépítésében Isten az e- gyik számára az alapot, a másik számára a betetőzést jelenti. " Fischer Walter, az ásványtan egy nemzetközileg elismert szaktudósa kijelenti, hogy "az igazán komoly természetbúvárkodásból nem materializmus származik, hanem igenis mély vallásosság, mert megtanítja az embert arra, hogy a természettudomány útján nem juthat el a legvégső kérdések ismeretére. " Prof. dr. Dessauer Frigyes a röntgensugarak felhasználása tér én tett kutatásaival szerzett magának kimagasló helyet korunk tudósai között. Az ő felfogása ez: "A természettudomány és a vallás közt nincs szükség semmiféle áthidalásra, mert nincs köztük semmiféle szakadék, vagy hasadás." Prof. dr. Jordan Paszkál korunk legkiválóbb elméleti fizikusai közétartozik. A legnevesebb egyetemek versengtek azért, hogy tanárnak megnyerjék. Teljesen osztja az előbb említett tudós felfogását: "Korunk fejlődése kiküszöbölte a régebbi nehézségeket a természettudomány és a vallásos világszemlélet összehangolása terén."
