A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1959-12-01 / 12. szám

"Az Atyától jöttem, és e világba léptem."

1959. december

(János ló, 28.)

A

FIÚ

19

A KARÁCSONY ÉJJELEN közöttünk megjelent Kisded az alázatosságnak csodaszép példája marad számunkra mindörökre.

Már születésekor a legnagyobb fokban gyakorolta ezt az erényt. Egyedül neki volt módjában az, hogy megválassza édesanyját, nevelőatyját, születésének helyét és egyéb körülményeit.

S ő egy falusi lányt választott édesanyjául, egy "kétkezi" munkást nevelőatyjául, elfogadta a sorozatos visszautasítást a betlehemi szálláskereséskor, állatok menedékhelyéül szolgáló barlangistállóban jött a világra, s hamarosan menekülni fog az éj leple alatt a gyilkos Heródes elől - mintha semmi hatalma sem lenne, hogy megvédje magát.

Pedig Ő a Világ Halhatatlan Királya... nemcsak a Földé, hanem az egész hatalmas világegyetemé, amelyet Atyjával együtt Ő teremtett. Isten Ő, az Atyaisten Egyszülött Fia, aki teljhatalmat kapott, hogy megítélje a világot... most azonban nem ítélni jött, hanem a- zért, hogy Megváltója legyen a szerencsétlen, bűnbeesett emberiségnek.

Alázatosságát 30 éven át naponta gyakorolni fogja a názáreti rejtett élettel, amikor kifelé csak egy példaadó életű, becsületes iparosnak fogják tartani falubelijei, és nem csak isteni bölcsességet, de még iskolában megszerezhető emberi tudást sem tételeznek fel nála.

Mikor pedig elérkezik nyilvános működésének ideje, s azt várnánk, hogy végre jogot formál magának arra a dicsőségre és elismerésre, amely a kezdettől fogva megillette Őt, legnagyobb csodálkozásunkra továbbra is az Atya alázatos Fia marad.

Nem önmagára irányítja a figyelmet, hanem Atyjára, akitől küldetését kapta:"Nem jöttem magamtól, hanem az Igaz küldött engem. " (János 7, 28.) "Aki bennem hisz, nem énbennem hisz, hanem abban, aki küldött engem... Amit tehát hirdetek, úgy hirdetem, amint az Atya mondotta nekem.(János 12, 44. 50.)