A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1959-08-01 / 8. szám

72 A SZENTLÉLEK AJÁNDÉKA A bérmaszülő bérmagyermekének lelki rokonává válik, s ennek alapján kötelessége, hogy annak katolikus neveltetéséről gondoskod­jék, ha a szülők ezt nem tehetnék meg, vagy elhanyagolják. A bér­málás folytán keletkezett lelki rokonság nem képez házassági aka­dályt. Bérmanév A bérmálás alkalmával, mint a keresztségnél is tettük, egy szent­nek a nevét vesszük fel, akit ettől a pillanattól fogva égi mintaképünk­nek és pártfogónknak tekintünk. Bár nálunk szokásos, de éppen nem szükséges, hogy a bérmálás­nál más nevet válasszunk, mint amelyet a szent keresztségben kap­tunk. De feltétlenül tegyük meg ezt, ha keresztnevünket szent még nem viselte. Bérmaajándék Régi és általánosan bevett szokás, hogy a bérmaszülő a megbér- máltat megajándékozza valamivel. Ez nemcsak az örökre felejthetet­len nap emléke marad, hanem egyben a Szentlélek dús lelki ajándéka­inak is jelképe. Legyen ezért a bérmaajándék elsősorban vallásos jellegű: ima­könyv, rózsafűzér, feszület, szenteltvíztartó, stb. Ne legyen az a- jándék tisztán világias célt szolgáló, mint pl. gyűrű, karperec, sport­eszköz, stb. A bérmálandót soha se irányítsa a bérmaszülő keresésében a re­mélt ajándék. Ez sértő a szentségre, de meg magára a bérmaszülő- re is, és sok visszásságra is alkalmat ad. Egyesek elmaradnak a bérmálásról, mert nem sikerült "aranyos" bérmaszülőt találniuk. Az is megesik, hogy sokan azért nem merik vállalni a bérmaszülői tisztet, mert nincs módjukban meghozni a félszeg divat által megkí­vánt áldozatokat. Küzdjünk az ilyen helytelen felfogás ellen és emel­jük ki sokkal inkább a bérmálás vallási, lelki jellegét. Ne engedjük, hogy a világias öröm elfojtsa a Szentlélek örömét, s e nagy naphoz illő áhitatos hangulatot. Szertartása A bérmáló püspök rendszerint teljes díszben, fején a püspöksü­veggel, kezében a pásztorbottal jelenik meg, annak jeléül, hogy most nem mint egyszerű pap, hanem mint apostolutód működik.

Next

/
Thumbnails
Contents