A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1959-08-01 / 8. szám

22

AZ ISTENGYERMEKSEG TITKA

Isten többféleképen lehet jelen a teremtményekben. Minden teremtményben jelen van, mint azok Ter e mt őj e és Fenntartója. Az Ő jelenléte nélkül megszűnnének létezni.

A kegyelem állapotában lévő lélekben ezenkívül jelen van Isten, mint a lélek megszentelő je. Ezáltal részesíti a lelket saját szentségében.

A Szentlélek Isten jelenléte a lélekben mindaddig folytatódik, míg a lélek birtokában marad a megszentelő kegyelemnek. Nemcsak átmeneti vendégként jön hozzánk, hanem egész életünkben velünk akar maradni, hogy így elvezessen örökhazánkba. Mily csodálatosan nagyszerű dolog ez a kegyelem, amely ily magas, ily szívesen látott, ily szent Vendéget hoz hozzánk, és oly bensőségesen egyesít vele!

Ha Zakeus boldog volt, mert néhány órára befogadhatta házába az Isten Fiát, mennyivel boldogabbaknak kell nekünk lennünk, ha megfontoljuk, hogy mi nemcsak házunkban, hanem szívünkben, lelkűnkben adhatunk szállást a Szentléleknek! Mily csekélységnek kell tekintenünk minden gyalázatot és tiszteletlenséget, dicsőséget, vagy megtiszteltetést, ami az emberek részéről ér minket, abban a boldog és büszke tudatban, hogy velünk van a Szentlélek, és az ő vendégségétől senki sem foszthat meg minket.

Fenséges Vendégünk pedig nem pusztán jelenlétével ajándékoz meg minket, hanem felbecsülhetetlen értékű kincset is hoz magával. Ez a kincs az Isten szeretete és jövő dicsőségünk, s boldogságunk záloga. Ezt a kincset oly mértékben tudjuk élvezni, amily mértékben mi is szeretjük Istent. Ha közömbösségünk miatt megfeledkezünk erről a viszontszeretetről, akkor isteni Vendégünk elrejtőzik előlünk, és felkelti bennünk az üdvös félelmet, hogy talán már el is vesztettük Ót.

Ha kitartunk közömbösségünkben, könnyen súlyos bűnbe eshetünk, s valóban elveszthetjük Ot. Mily rettenetes bűntény Isten templomának lerombolása, megszentségtelenítése! "Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok és Isten Lelke lakik bennetek? Aki pedig Isten templomát lerontja, azt elpusztítja az Isten. Hiszen Isten temploma szent, és ti vagytok az " - figyelmeztet komolyan az Apostol. (1. Kor. 3, 16. 17.) Az istentelen Antiochus nem merte lerombolni a je- ruzsálemi templomot. Csak megszentségtelenítette és kirabolta. És mégis mily hamarosan reá nehezedett Isten félelmetesen bosszuló keze! Férgek szaporodtak el testében, rothadó húsa darabokban mái- lőtt le tagjairól, kimondhatatlan félelem és észbontó kétségbeesés állapotában halt meg. Mi vár ezek után arra, aki a Szentlélek élő temp-