A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-07-01 / 7. szám
A *Vála<itz (A LOURDES ELLENI TÁMADÁSRA) Befejezés MÚLT SZAMUNKBAN leírtuk a lourdesi Orvosi Hivatal és az egyházi vizsgálóbizottság munkáját. Ezzel lényegében véve már meg is feleltünk minden múltbeli és jövőbeli támadásra, amely azzal próbálja megdönteni a lourdesi csodák tényét, hogy az orvosokat tudatlansággal, az Egyházat pedig részrehajlással vádolja. Pontosan ennek ellenkezője az igaz: az orvosok a leglelkiismeretesebb szakemberek, az Egyház pedig még legnagyobb ellenségeinknél is kritikusabb szemmel néz minden gyógyulást. Minthogy azonban a támadás részletekbe ment, és így igyekezett az alaposság látszatát kelteni, mi is megvizsgáltuk a cikkben felemlített részleteket, sőt megírtuk azt a lourdesi Orvosi Hivatalnak és szakvéleményüket kértük. Megrendeltük az orvosházaspár könyvét is, hogy lássuk, mennyit ér? Már a könyv megérkezése is derűt keltett. A francia könyvek híresek arról, hogy még a legkitűnőbb tartalom dacára is silány papíron készülnek, és a cérna épp hogy összetartja a lapokat, de ez a könyv még ezen a téren is elárulta szegényességét. Össze-vissza 136 oldalon akarja rombadönteni Lourdes hatalmas irodalmát, elemi iskolás gyerekre jellemző, baglyos-macskás címlapjával pedig a- helyett, hogy a vallást gúnyolná ki, tartalmának ad méltó díszruhát. Miután a férj és a feleség egymást agyba-főbe dicséri ezért a pompás munkáért, a férj elárulja, hogy meglátogatták ugyan többször Lourdest, de a könyvhöz az adatokat Párizsban gyűjtötték, mert "Lourdesben nincs adattár". (1D6. old.) Kit akarnak félrevezetni ezzel a szemérmetlen hazugsággal? Tudvalevő, hogy az Orvosi Hivatalban nemcsak hogy megőrzik a végleges vizsgálatokon is átment gyógyulások összes adatait, hanem ezt az adattárat az eseteket tanulmányozó orvosok, vagy írók rendelkezésére is bocsátják, sőt még fényképmásolatokat is készíthetnek róla! Ruth Cranston írja könyvében: "Nagyon kedvesen fogadtak, "jöjjön, jöjjön,, asszonyom! 22 A Szív
