A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1959-07-01 / 7. szám

mert annyira általános a házasságtörő asszonyra való hivatkozás, valahányszor valaki elítéli azt, hogy félreértésre vezetne, ha vá­lasz nélkül hagynánk Olvasónk méltatlankodását. Mindenesetre, az idézett szavakból látszik, hogy felháborodásá­ban nem tárgyilagosan ítélte meg a cikket, mert olyan dolgokat vet az író szemére, amelyeknek ő pontosan ellenkezőjét írta cikkében. A cikkíró éppen a bűnökben élő fiatalok egymás iránti szeretetére hivatkozik, s azt akarja felhasználni arra, hogy visszatérítse őket a helyes útra. Ez a szeretet jelenleg elvakult, s azért nem a másik fél igazi javát keresi, hanem csak valami látszó­lagos jót, ami valójában a legnagyobb rossz. Sokkal nagyobb rossz, mint amit egy rabló, vagy gyilkos vesz el az embertől! Csak a túlvi­lág fényénél fog ez a szeretet ffagy gyűlöletté átváltozni, amikor - már későn - felismerik, hogy a valójában mit "köszönhetnek" egymásnak. A Krisztusi szeretet nem a nyájas szavakban nyilvánulhat csak meg, hanem a komorhangú figyelmeztetésben is. Fontoljuk csak meg Jézus szavait, amelyeket azokhoz intézett, akik másokat bűnbe visz­nek: "Aki csak egyet is bűnre csábít a bennem hívő kicsinyek közül, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakára, s a tengerbe dob­nák. Jaj a világnak a botrányok miatt!... Ha kezed, vagy lábad bűn­re csóbít, vágd le és vesd el magadtól. Jobb csonkán, vagy sántán bemenned az életre, mint két kézzel, vagy két lábbal az örök tűzre kerülnöd. Ha pedig szemed csábít bűnre, vájd ki és vesd el magad­tól. Jobb félszemmel bemenned az életre, mint két szemmel a ge­henna tüzére kerülnöd. " - Mily könnyű ezeket a szavakat az egymást állandóan bűnre csábító és bűnbe vivő ágyasokra alkalmazni, akik e- mellett még környezetük és törvénytelen gyermekeik számára is ál­landó botrányt okoznak együttélésükkel! Teljesen téves ilyen esetekben a házasságtörő asszonyra hivatkoz­ni, mert nem tudjuk, hogy a házasságtörő asszony állandóan bűnben élt-e valakivel, vagy csak egyetlen bűnt követett-e el? A Fényszóró esetében pedig állandó bűntársakról volt szó! Téves továbbá a pár­huzam azért is, mert a házasságtörő asszony szívből megbánta bűnét, amelyben bizonyára segítette őt az a halálgyötrelem is, amelyet a ki­végzéstől való félelem és a nyilvános megszégyenítés okozott. Ne felejtsük el, hogy az Ur Jézus szándékosan meghosszabbította ezeket a gyötrelmeket, s nem a feloldozással kezdte, hanem azzal, hogy látszólag felhatalmazta a megkövezésre a vádlókat. Az Ur Jézus tud­ta, hogy a kivégzés el fog maradni, de az asszony aggodalma tovább tarott, hiszen nem tudhattta, hogy valamelyik kétszínű vádlója nem kezdi-e el a kövezést, hogy ezzel sajátmagát igazolja a nézők előtt! Ezalatt bőven volt ideje arra, hogy bűnének következményeit átgondol­/0 A Szív

Next

/
Thumbnails
Contents