A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-07-01 / 7. szám
HAGYOMÁNYOS esemény volt ez az apátsági birtokon. Az is a hagyományhoz tartozott, hogy az első hóesés után kellett tartani, a- mikor a hó már befödte subájával az álmos földeket. Nagy esemény volt ez a falu eseménytelen téli életében, s utána sokat beszélgettek tóla a tűzhely mellett a hajtők, vadászok s az egész falu. Ilyenkor sok idegen ember is megfordult a faluban s ahol sokan vannak, sok minden is történhetik. De annyit egyik vadászatról sem beszélgettek, mint a 25-ösről. Az el nem felejtó'dik, mert írásban is megmaradt a lőcsfalvi pap feljegyzéseiben. Hogy csoda volt, vagy véletlen, az kinek-kinek a hitére van bízva. A dolog Vezér Jóskával történt, az apátsági erdő legöregebb erdőőrével. Az eset megértéséhez tudnunk kell, hogy Jóska felesége, az Anna néni igen jámbor asszony volt. Igaz, Jóska sem volt aféle pogány faj- zat, de mint férfiember szigorúan a kötelezőre szabta lelke üdvösségének munkálását is. Ez pedig Anna néni szigorúbb felfogásával egyáltalán nem egyezett. Aminek okából Vezér Jóska nemcsak a lőcsfalvi pap vasárnapi prédikációit volt kénytelen végighallgatni, hanem Anna asszony sokkal kézzelfoghatóbb prédikációit is. Mivel pedig Vezér Jóska minden prédikáció ellenére sem volt hajlandó láncon a nyakában hordani a Segítő Szűz Mária érmét, Anna titokban Jóska minden kabátjába belevarrta a szíve fölé, hogy így férje urát a Mária védnöksége alatt tudja. Igaz, nem kellett sokat varrogatni, mert Jóskának mindössze két ujjasa volt, az ünneplő, meg a hétköznapi, mert többre nemigen tellett az erdész-fizetésből. Jóska persze nem sejtette, hogy akárhol jár-kel, milyen előkelő kísérője van. A nevezetes hajtóvadászat reggelén a hajtők immár a harmadik hajtáshoz álltak fel a kanálosi erdő túlsó végén. Mert ez fénypontja volt a vadászatnak. Erdei hajtás. Itt a hajtóknak nem csak kiabálni kellett, hanem botjukkal a bokrokat is meg kellett riasztani. A vadászok az erdő lőcsfalvi végén álltak fel. Lövéstávolság volt köztük két okból is: hogy egymást meg ne puskázzák vadászlázukban, no meg, hogy egyetlen tapsifüles se nyerhessen egérutat. Vezér bal szomszédja a Rezneki földesúr volt, míg a jobb szomszédja a lőcs/959. fúlius 3 A LÓCSFALVI PLÉBÁNOS NAPLÓJÁBÓL I
