A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
GYAKRAN valami gyérmekkori esemény a félelem kiindu.- lópontja. De ugyanúgy kiindulhat az valamilyen felnőttkorban tapasztalt félelmetes eseményből is. Más személyek félelmének látása, vagy rémmesék is okai lehetnek a később jelentkező alaptalan félelemnek. Pl. ha az anya fél az egértől, vagy a sötétségtől, s a gyermek többször látja, hallja ezt, a félelem őrá is átragadhat. Akadnak azonban olyan esetek is, amikor nem sikerül megállapítani a félelem kiindulópontját. Mindenki fél néha, de nem lesz minden félelem valamilyen alaptalan félelem kiindulópontja. Az, hogy ez kinél következik be, függ az illető lelkialkatától és a körülményektől is. Kifejlődésmódjuk Néha rögtön az első érzelmi megrázkódtatás után jelentkezik az alaptalan félelem, ha az illető hasonló körülmények közé kerül. Rendszerint azonban van egy lappangó időszak az első érzelmi megrázkódtatás után, s ez az idő alatt teljesen normálisan viselkedik az illető. Ez a lappangási idő néha évekre is kiterjed, máskor rövidebb. Attól függ, hogy mikor éri az illetőt egy újabb érzelmi megrázkódtatás, amely azután kivá 11ja az ettől kezdve következetesen jelentkező alaptalan félelmet. Megszüntetésük NÉHA az emberek sajátmaguk is le tudják szerelni alaptalan félelmüket, annak dacára, hogy nem rendelkeznek lélektani képzettséggel. Még fokozottabb mértékben áll ez azokra nézve, akik ismerik az érzelmek lélektanát. Az okos szülő is sokban segítségére lehet gyermekének. Általában azonban szükség van a pszichiáter segítségére ahhoz, hogy az alaptalan félelmet le tudjuk győzni. Ahhoz,hogy az alaptalan félelem megszűnjék, nem szükséges okvetlenül, hogy kinyomozzuk annak eredetét. Elég az, ha felismerjük alaptalanságát és gyakoroljuka normális viselkedésmódot. A félelem alaptalanságának felismerésében azonban nagyban segíthet minket, ha felismerjük annak kiindulópontját: azaz azt /959. június 21
