A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
Az alaptalan félelem szinte mindennel szemben kifejlődhet. Néha sajátmagunk is leszerelhetjük. Alaptalan félelmek 3. rész NEM MINDEN alaptalan félelem lelki eredetű. Az általános nyugtalanság, aggódás állapota, főlegidősebb korban, ha töb- bé-kevésbé állandóan tart, inkább testi, mint lelki okokból e- red. Ezzel szemben azok a heves nyugtalansági állapotok, alaptalan félelmek, amelyek csak bizonyos meghatározott feltételek mellett jelentkeznek - pl. tömegben, zárt helyen, stb. - valószínűleg lelki okból erednek. Ez a félelem gyakran erős testi kísérőjelekkel: szédüléssel, remegéssel, esetleg ájulással is jár, úgy hogy rákényszeríti a beteget a félelemkeltő helyzetek kerülésére. Az alaptalan félelem s zinte mindennel szemben kifejlődhet. Megkérdeztek 121 egyént, hogy mitől szoktak alaptalanul félni. A válaszokat sorbaállítva, s a leggyakoribb félelmekkel kezdve, ezek fordultak elő: gondatlan autóvezetéstől - kígyóktól - súlyos bűn állapotában való haláltól - nyilvánosság előtti beszédtől - vizsgáktól - magas helyektől - kinevettetéstől - egértől - villámtól - egyedül otthon maradástól éjjel - attól, hogy valaki meg fog halni a családban - pókoktól - attól, hogy hibákat fog elkövetni - denevértől - rákbetegségtől - sötétségtől - attól, hogy nem szeretik az emberek - fűztől - attól, hogy nem lesz sikere az életben - fejesugrástól - attól, hogy valakivel találkozik a sötétben - attól, hogy egyedül fogja eltölteni hátralevő életét - rosszindulatú személyektől - attól, hogy barátok nélkül marad - rablóktól - pokoltól - attól, hogy ledobja a ló - bogaraktól - attól, hogy mások őrá figyelnek - haláltól - valami a szemükhöz közel jövő dologtól - orvosoktól - háborgó tengertől - utcán való átmenéstől - attól, hogy senkit sem érdekel az ő személyük - veréstől - ördögtől - kanyarban való hajtástól - felvonóktól. (Ezek közül több dologtól jogosan is lehet félni, most azonban azokról van szó, akiknek erre a félelemre nincs o- kuk.) 20 A Szív
