A Kürt, 1990 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1990-01-01 / 1-2. szám

4. oldal 1990. január—február németül hirdeti az igét, a gyülekezeti „menetrend” azonban orosz: az éne­kek, a laikusok hozzászólásai általá­ban oroszul hangzanak el. Minden család, amikor elhagyja a tábort, kap egy gót betűs, régi kiadású Bibliát, amit úgy kellett összegyűjteni az egész országból, mivel a menekültek többsége csak ezt a betűtípust tudja olvasni. Macher testvér irodájában sok német és orosz nyelvű biblia, Új­testamentum és gyermek-biblia, lexi­kon, énekeskönyv és traktátus van föl­halmozva, amit majd az újonnan jövők kapnak. Egy idős bácsi mond­ta, hogy számára az volt a legnehe­zebb, amikor a Szovjetunióból elindult és a bibliáját ott kellett hagynia. Amikor a menekültek megérkez­nek, rövid konzultálás után olyan gyü­lekezetekbe viszik őket szerte az or­szágban, ahol szíves fogadtatásban részesülnek. „Nekünk az a célunk, hogy a baptista családokat gyülekeze­tekben helyezzük el.” Mindenki kap valamennyi készpénzt, ruhát és mun­kanélküli segélyt a német nyelv tanu­lása idején (ez utóbbit az állam fizeti), és kölcsönt is kapnak 10 évre, amiből bútort vásárolhatnak. Az idősebbek még nyugdíjat is kapnak letöltött mun­kaviszonyuk arányában, ugyanúgy, mint a német nyugdíjasok. „Mind a német, mind az emigráns keresztyéneknek együtt kell működ­niük abban, hogy tanuljanak egymás­tól” — mondja Macher testvér. A nyu­gatiaknak is adniuk kell valamit — tapasztalataikat és anyagi forrásaikat — az evangélizálás és az emberi szük­ségletek szolgálata terén. Keleten évti­zedekig nem volt megengedve a nyil­vános evangélizálás. A kelet-európai hívőktől buzgóságot és lelki támoga­tást várnak. „Az Oroszországból jö­vők üldözést szenvedtek, ők megfizet­tek a hitükért” — mondja Macher testvér. „Nekünk — nyugatiaknak — meg kell tanulnunk, hogyan hozzunk áldozatot a hitünkért.” The Commission nyomán — Kürtös és a bankkal. A tervrajzok készítését és az építés irányítását is a feleségem vállalta. A költségek csökkentésére a gyüle­kezet magyar testvérei nagy áldozato­kat vállaltak. Kondács Zoltán testvér vezette a villanyszerelési munkálato­kat. Magyarok, amerikaiak, és a más nemzetiségű testvérek, mi mind kivet­tük a részünket, úgy az anyagiakban, mint kétkezi munkával. Az új templom 1989 tavaszára ké­szült el, és október 22-én lett felavat­va. Azóta, mintegy 20 csoportban folyik a vasárnapi iskolai tanítás. Egy ma­gyar osztály is működik, amit én veze­tek. A saját termünkben találkozunk. A felnőtt látogatók száma 10 és 20 között mozog. A városban és környé­kén már „hírünk” van, és olyanok is felkeresnek bennünket, akik még nem láttak templomot belülről. Gyakorol­juk a vendégszeretetet, néha közös ebédet is tartunk. Az érdeklődők szá­mára berendeztünk egy kis magyar könyvszekrényt. Gyermekeink a né­met nyelvű vasárnapi iskolát látogat­ják. Vasárnap reggelenként két angol nyelvű istentiszteletet tartunk, és cé­lunk egy német nyelvű istentisztelet rendszeresítése is. A más nyelvet beszé­lőknek lefordítjuk az igehirdetést (láto­gatóink mintegy 15-20 nemzetiségből vannak). Hálásak vagyunk az eddigi áldáso­kért, de még sok munka van előttünk. Kérünk benneteket, imádkozzatok értünk, mint ahogy azt mi is tesszük értetek. Szántó Ottó A stuttgarti Nemzetközi Gyülekezet múltja a 60-as évekre nyúlik vissza. Néhány amerikai testvér — Stuttgart környékén szolgálatot teljesítő kato­nák — egy német baptista gyülekezet­ben, az istentisztelet után rendszeresen visszamaradt a Bibliát angolul tanul­mányozni. A kis közösség Isten áldá­feltételek hiánya, úgy látták, hogy hát­ráltatta a gyülekezet további fejlődé­sét. A testvérek imádkozva kerestek útmutatást a közösség küldetésével kapcsolatban. Az Úrtól kapott válasz az itt élő nemzetiségek lelkigondozása lett. Egy hosszabb amerikai tartózkodás nnis nn ■ n □ ■ ii A stuttgarti Nemzetközi Baptista Gyülekezet sa folytán gyarapodni kezdett. Néhány év múlva lelkipásztort hívtak. Hason­ló módon, több ilyen közösség jött lét­re Európában, és ezek szövetséggé szerveződtek az Európai Baptista Szö­vetségen belül. Az Amerikai Déli Bap­tista Szövetséggel is kapcsolatban van­nak. Jelenlegi pásztorunkat (Larry J. Jones) Texas államból hívtuk, 1980- ban. Az ő vezetése alatt a kis közösség kinőtte a német gyülekezet adta szű­kös kereteket (tagjaink száma 170 fölé emelkedett). A vasárnapi iskolai ter­mek, a hétközi összejövetelekhez és speciális rendezvényekhez szükséges után, az Úr ehhez a közösséghez veze­tett minket is. Akkor még nem tud­tuk, hogy milyen munkát fog ránk bízni! A gyülekezetnek épületre volt szüksége. Feleségem szakképzettsége, mint építészmérnök, közgazdász, és ingatlanügyekben jártas személy, na­gyon jól jött. Rendkívül nehéz és költ­séges a telekvásárlás Németországban a helyszűke miatt. Több évi keresés után sikerült egy megfelelő telket vásá­rolnunk. Amerikában egyszerűnek tű­nik az ilyesmi, de itt szabad telek jó­formán nem is létezik. A 2500 m^-es ingatlan 700000 dollárba került. Mi végeztük a tárgyalásokat a tanáccsal Nemzetközi baptista gyülekezet Stuttgartban — International Baptist Church in Stuttgart —

Next

/
Thumbnails
Contents