A Kürt, 1990 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1990-03-01 / 3-4. szám
4. oldal 1990. március—április HITELŐDEINK Udvarnoki András emlékezete — Remembering András Udvarnoki — 125 évvel ezelőtt született Udvarnoki András, a magyarországi „magyar” baptista misszió egyik legnagyobb vezéregyénisége. E megemlékezés által közösségünk nevében kívánjuk kifejezni Isten iránti hálánkat Udvarnoki András áldásos életéért és prófétai szolgálatáért. Udvarnoki András 1865. november 16- án született Szadán, szegény sorsú, földműves családban. Négyen voltak testvérek. Apja korán meghalt, és a család ellátásának terhe nagy részben rászakadt. A Keleti pályaudvarnál kubikosként dolgozott, később pedig a család birtokát képező földet művelte. 1878 körül Solti Dávid bibliaárus felkereste Szadát. Bizonyságtételére megtért egy Puskás nevű, részeges ember. Ez nagy hatást gyakorolt Andrásra, és 18 éves korában megtért, majd 1883. április 22-én Meyer Henrik által Budapesten bemerítkezett. Hamarosan az evangélium hirdetője lett, és első prédikációját Őriszentmiklóson tartotta egy temetésen. Ettől kezdve Meyer Henrik irányítása alatt látogatta a Pest környéki falvakat az evangéliummal. 1887- ben egy kispesti csárdában prédikált, és az ott időző néhány ócsai asszonyt annyira megragadta bizonyságtétele, hogy meghívták Ócsára, ahol még abban az évben gyülekezetei alapított. 1888- ban Meyer Henrik fölhívta Budapestre a föld esi Balogh Lajossal együtt, és német nyelvet kezdtek tanulni. 1888. november 1-jén tartott gyülekezeti órán határozták el Udvarnoki András szolgálatba állítását. 1889- ben Balogh Lajossal együtt kiküldték a hamburgi Baptista Teológiai Szemináriumba, négyéves tanulmányi időszakra. A két fiatalember megtanulta a német nyelvet, és kiválóan haladt a tanulmányokban. A négyéves tanulmányi időszak alatt kétszer hazajöttek, és a szünidőben az összes gyülekezetei meglátogatták. Megjegyzendő, hogy közösségünk taglétszáma abban az időben 2000 körül volt. 1893 júliusában történt végleges hazatérésük után mindketten azonnal munkát kezdtek. Udvarnoki Andrást az „öregek tanácsa” Tóth Mihály mellé osztotta be kolportőrnek. Ekkor lépett közbe Szabó András, és minden erejével azon igyekezett, hogy Udvarnoki András Pest megyében maradjon. A tótfalui, pócsmegyeri és szigetmonostori gyülekezetek önállóvá lettek, és Udvarnoki Andrást meghívták prédikátoruknak. Ő a meghívást elfogadta, és ekkor alakult meg az első önálló magyar baptista gyülekezet, amely 13 éven át Szabó András házában tartotta az istentiszteleteket. Ezzel a lépéssel még inkább megnövekedett a szakadék Meyer Henrik német csoportja és az Udvarnoki vezette magyar gyülekezetek között. Meyer elképzelhetetlennek tekintette a missziót saját vezetése nélkül. id. Udvarnoki András 1865-1945 A magyar gyülekezetek egymás után követték a tahitótfaluiak kezdeményezését, és elszakadtak a Meyer vezette német nyelvű budapesti gyülekezettől. Az 1893- ban megalakult budapesti (később Nap utcai) gyülekezet 1895-ben Udvarnoki Andrást hívta meg lelkipásztorául, aki attól kezdve egészen 1927-ig a gyülekezet élén állt. 1894 novemberében az elszakadt magyar gyülekezetek egy körzetté alakultak, amelynek vezetője Udvarnoki András lett. Körzetéhez tartozott Budapest, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Szokolya, Váchartyán, Őrszentmiklós, Szada, Veresegyház, Fót, Pécel és Rákoscsaba. Udvarnoki András 1895. július 10-én feleségül vette az őrszentmiklósi Tenke Juliannát. Házasságukból kilenc gyermek született, akik közül öten csecsemőkorukban meghaltak. Ugyanabban az évben, november 3-án fogadta őket a budapesti (Hunyadi utcai) gyülekezet és az odatartozó missziókörzet tagsága. Az 1895-ös év irodalmi szempontból is fordulópontja volt a magyar nyelvű miszsziónak. Rákoscsabán, a márciusi konferencián elhatározták egy magyar nyelvű folyóirat kiadását „Békehímök” címmel, amelynek szerkesztését Udvarnoki Andrásra és Csopják Attilára bízták. Udvarnoki András előbb Őrszentmiklósra, majd még ugyanabban az évben Budapestre tette át körzeti központját. Akkoriban helyreállt Meyer Henrikkel is a békességes kapcsolat — egy időre. Meyer Henrik 1896. június 4-én Budapesten avatta Udvarnoki Andrást lelkipásztorrá. Addig ugyanis egyik hamburgi tanárának biztatására felavatás nélkül végezte szolgálatát. 1893-ban Csopják Attila és Udvarnoki András kiadja a „Kis zsoltár” című énekeskönyvet. Az 1896-ban kiadott „Sión Énekei”-ben és az 1905-ben kiadott „A hit hangjaidban mint énekfordító és énekíró szolgál. Udvarnoki és Balogh már 1896-ban az állami elismerésért folyamodott. Amikor 1905-ben megkapták az elismerést, akkor teljes lett a szakadás az ún. „elismert” és „el nem ismert” baptisták között. 1899-ben Balogh Lajossal együtt meglátogatta a hamburgi szemináriumot, és több országban is igehirdetést végzett. 1899-ben hat hónapos teológiai tanfolyamot rendeznek a budapesti Hunyadi utcában, Udvarnoki András, Balogh Lajos és Csopják Attila vezetésével. Ezt még két tanfolyam követi 1902-ig. 1905-ben munkatársaival együtt összeállítja az „Ócsai hitvallást”, amit az 1905- ös ócsai közgyűlés elfogad és az elismerés alapokmányává nyilvánít. 1908-tól kezdődően több cikluson át volt az „elismert” szövetség elnöke, majd 1920-tól a egyesült szövetségben 1927-ig viseli e tisztséget. Már 1899-ben elhatározta az „öregek” és „fiatalok” csoportja, hogy szemináriumot alapítanak. A szeminárium megszervezésére 1906-ban került sor, Meyerék nélkül. Budapesten, a Kistemplom u. 12. sz. alatt folyt az oktatás, a hallgatókat pedig a gyülekezeti tagok lakásán szállásolták el. Első tanárok: Udvarnoki András, Balogh Lajos, Gerwich György és Nagy Pál. Ettől kezdve Udvarnoki András a szeminárium igazgatója 31 éven át, tehát 1937-ig, és még azután is hét éven át tanárként működik az intézetben. 1905-ben részt vesz a Baptista Világszövetség megalakulásán Londonban. 1911-ben pedig több társával együtt Philadelphiában képviseli a magyarországi baptistákat. Közben végiglátogatja az amerikai magyar misszióföldeket, majd terjedelmes cikkeket közöl látogatásáról a Békehírnök 1912-es számaiban. 1911-től 1920-ig az Ócsán létesített és Budapestre telepített baptista árvaház
