A Kürt, 1987 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1-2. szám

1987. január—február 9. oldal együttműködve eredményes munkát végezzenek magyar gyülekezeteink­ben- Krónikás — Kürtös * * * Cleveland, „Bethánia”, OH Hálaadó Nap Gyülekezetünk november 16-án tartotta hálaadó ünnepélyét. Gondvi­selő jó Atyánk ez évben is megtapasz­talt áldásaira emlékeztetett az Úr aszta­lán a nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyér, pohár víz, és a szebbnél szebb gyümölcsök mellett a nyitott Biblia. A gyermekek és ifjak szavaló kórusa, a zenekar, ének- és férfikar, valamint a felnőtt bizonyságtevők szolgálata ké­szítették elő a szívünket a hálaadásra. A gyülekezet tagjai — régi szokás sze­rint — egyenként, egy-egy igevers kísé­retében helyezték el önkéntes áldozatu­kat az asztalon. Tudvalévő, hogy gyüle­kezetünk imaház építése előtt áll. Ezért a most összegyűlt $4734 összeget is az új templom céljaira kívánjuk föl­használni. Jövőnk iránti reménységgel hisszük — amint azt az ünnepi igehir­detésben is hallottuk —, hogy a mi Urunk, aki az ötezer embert is megelé­gítette, a mi kévésünkét is meg tudja áldani, ha azt önzetlenül visszük az oltárra. Úgy legyen. * Liszt-emlékhangverseny Az elmúlt esztendőben emlékezett a zenei világ a múlt század egyik legna­gyobb zeneszerzője, Liszt Ferenc szüle­tésének 175. és halálának 100. évfordu­lójára. Tiszteletére az UNESCO „Liszt­­év”-nek nyilvánította az 1986-os esz­tendőt. Maga Liszt származásáról pá­lyafutása kezdetén a következőket mondja: „Magyar vagyok, és nem ismerek nagyobb boldogságot, mint­hogy.. . neveltetésem és tanulmányaim első gyümölcseit legbelső hálám és ra­gaszkodásom áldozataként hazámnak ajánljam fel.” Nem csoda hát, hogy mi magyarok, bárhol is éljünk a világon, még inkább értékeljük és őrizzük azt a gazdag zenei örökséget, amelyet általa nyertünk. A több mint 1300 műből álló Liszt-hagyaték legértékesebb részét ké­pezik azok az alkotások, amelyeket az Isten világa és a magyar haza iránti tisztelet és szeretet ihletett. A clevelandi magyar egyházak sem feledkeztek meg erről a jelentős év­fordulóról. Advent első vasárnapján (nov. 30.) ökumenikus együttműkö­déssel egyházzenei áhítatra került sor Cleveland egyik legnagyobb és leg­szebb katolikus templomában, a St. John Katedrálisban, nagylétszámú hallgatóság részvételével. Ennek kere­tében orgonaművek, oratórium-részle­tek, énekszólók és kórusművek hang­zottak el. A szolgálattévők között vol — sokak meglepődésére és örömére — gyülekezetünk ifjúsági kórusa is, akik az „ímé, az Ember” és az „Égi hárfák” című Liszt-műveket énekelték. Gyüle­kezetünk történetében először fordult elő, hogy katolikus templomban ilyen nagy nyilvánosság előtt szolgáltak ifjú énekeseink. Reméljük, hogy lesz még folytatás... * Jézus élete filmen Az ádventi időszak másik említésre méltó gyülekezeti eseménye december 7-én a ,, JÉZUS”című színes, magya­rul beszélő amerikai film vetítése volt. Egyedülálló ez az alkotás a Jézus életé­ről szóló filmek sorában. Készítőit el­sősorban az a szándék vezette, hogy az evangélium teijedését ezúton is elősegít­sék. Ennek érdekében szigorúan ragasz­kodtak a Jézus életével kapcsolatos ese­mények biblikus bemutatásához, aho­gyan azt Lukács evangélista leírta. A megjelenített történetek hitelességét csak növelte az a tény, hogy a felvételek eredeti helyszínen, a Szentföldön ké­szültek — így többek között a Genezá­­ret-tó partján, a Jordán folyó nyugati partvidékén, Jeruzsálem óvárosában — s a címszereplőt kivéve — kizárólag izraeli színészek közreműködésével. A filmet eddig több mint 100 nyelvre szinkronizálták, amire a filmtörténet­ben még nem volt példa. Magyarorszá­gon először 1984-ben mutatták be az Evangélikus Világszövetség budapesti nagygyűlésén (abban a sportcsarnok­ban, ahol egy évvel később Billy Graham is prédikált.) A magyar nyel­vű szinkront 1985-ben készítették a Magyar Televízió stúdiójában, kitűnő színészek közreműködésével (pl. Sin­­kovits Imre, Szakácsi Sándor és má­sok). Ezt a bibliai filmet itt Amerika föld­jén — magyar nyelven — Cleveland városában vetítették először. A nagy érdeklődésre való tekintettel gyüleke­zetünk ez alkalomra kölcsön kérte a Northfield Baptist Church egyik oldal­termét, ahol „telt ház” előtt került sor az örvendetes eseményre. Kürtös Torontó, Kanada Evangélizáció Szeptember 28-án megindítottunk egy evangélizáló sorozatot. Havonta egy alkalommal különösen hangsúlyos­sá kívánjuk tenni Jézus Krisztus meg­térésre hívó szavait. Szeretnénk olyan magyarokat is elérni az evangélium­mal, akik ezt az ,,örömüzenetet”még nem hallották, vagy eddig még nem indultak el az örökélet felé vezető úton. Ezért minden alkalomra meghí­vókat nyomtattunk, s azokat postán és személyesen sok magyar otthonba eljut­tattuk. A város magyarlakta negyedé­ben plakátokat tűztünk ki. Telefonon is hívogattunk. Hálásak vagyunk az Úrnak, hogy tapasztalhatjuk, hogy Őzörget a szívek ajtaján, nemcsak mi. A szeptemberi evangélizációt november 2-án és 30-án újabbak követték. Hisszük, hogy az ezután következő alkalmakon is meg­szólít majd az Űr némelyeket, hiszen „ Őazt akarja, hogy minden ember üd­vözöljön és az igazság ismeretére eljus­son” (1 Tim. 2:4). Az igét lelkipászto­runk hirdette. Az énekkar és zenekar, valamint a gyülekezet tagjainak külön­féle szolgálatai is mind Jézus Krisztus hívó szavát tolmácsolták. * Lőrincze Lajos Torontóban Dr. Lőrincze Lajos, a MTA Nyelv­­tudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Magyarok Világszövet­sége és az Anyanyelvi Konferencia egyik vezetője több hetes amerikai kör­útja során Torontóba is eljutott. Gyüle­kezetünk meghívására október 19-én, a vasárnap délutáni istentisztelet kere­tében nagyszámú hallgatóság előtt elő­adást tartott ,,A Biblia és a magyar nyelv” címmel. Lőrincze tanár úr nem volt ismeret­len a torontói magyarok, ill. a gyüleke­zetünk tagjai előtt, hiszen már 1970- ben és 1978-ban is járt itt. Jelen volt az 1970-es Rámái Tábori Konferencián­kon és előadást is tartott. Az Édes anya­nyelvűnk című, közel 40 év óta folya­

Next

/
Thumbnails
Contents