A Kürt, 1987 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1987-07-01 / 7-8. szám
9. oldal 1987. július—augusztus Folyóvíz mellé ültetett fa Isten különös kegyelméből ennek a földrésznek a lakói olyan jó körülmények közt élhetnek, hogy egyre meszszebbre tolódik ki az emberi élet korhatára. Környezetünkben is sok idős magyar él, száz éven felüli is, a többi pedig nyolcvan és száz között van. Van, aki évek óta betegágyon szenved, de többségükön egyáltalán nem látszik meg a magas kor, noha nehéz munkában töltött élet áll mögöttük. Sokat beszélgetünk velük, meghallgatjuk élettörténetüket és sokat tanulunk belőle. Tanulságos sorsok, nemcsak a múltjuk, hanem a jelenlegi állapotuk is. Élő példákon figyelhetjük meg, milyen igazak az Isten igéjének ígéretei és megítélései. Két ellentétes példát említek. Nemrég temettünk el egy 99 éves kedves testvérnőt, aki élete végéig megőrizte derűjét, türelmét, aranyos mosolyát, ami szavak helyett is arról beszélt, hogy végig Jézussal járt, akire idejekorán rábízta életét. Megnyomorodott testben is boldognak látszott, és szinte csak átlépett a halálon az új életbe. Sajnos, szomorúan kell látnunk ennek az ellentétét is. Aki megtartja életét magának, lassanként egészen elveszíti. Ismerünk olyan idős nénit, aki nem tudja már titkolni rossz természetét, elégedetlenségét, környezetét csak keseríti, és öntudatlan állapotban is káromkodik. Ilyenkor elborzadunk és tiszta szívből sajnáljuk azt, akit a sátán így hatalmába vett. Hogyan fog megállni Isten színe előtt? A készülődéssel elkésett! Mi a titka az igazi boldogságnak, ami nem fogy el, megmarad egy hoszszú életen át? Megtanít rá az első zsoltár! „Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül, hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, erről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el, és minden munkájában jószerencsés lesz.” Az ilyen fának a sorsa: „Nem fél, ha hőség következik, és a levele zöld marad, és a száraz esztendőben nem retteg, sem a gyümölcsözéstől meg nem szűnik” (Jer. 17:8). Ezzel szemben aki eltávozik az Úrtól: „Olyanná lesz, mint a hangafa a pusztában, nem látja, hogy jó következik, hanem szárazság lakik a sivatagban, a sovány és lakhatatlan földön (Jer. 17:6). Hogy ez milyen igaz, láthatjuk az emberi életekben is, a természetben is. Vannak öreg fák, amik kiszáradnak, elhalnak. De vannak három—négyszáz éves cédrusok, gesztenyék, öreg fenyők, amelyek dacolnak a viharokkal is, tartásuk királyi és egyenes. Egyformán érik őket a száraz esztendők. De amelyik fa a folyóvíz, az élő víz felé bocsátja gyökereit, az nem fél, ha eljönnek a „nemszeretem” napok. Ez a titka a fának és ez a titka a szép, boldog öregkornak is! A fiatalító orvosságot még nem találták ki, de Isten gyermekeinek már megadatott az egyedüli helyes ösvény: „Amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, aképpen járjatok Őbenne, meggyökerezvén és tovább épülvén a hitben, amiképpen tanultátok, bővölködvén abban hálaadással” (Kol. 2:6—7). Nyilvánvaló, hogy ezt nem az élet végén kell elkezdeni, megalapozni. Egy öreg, kiszáradni készülő fát már nem tudunk átültetni, gyökereit már nem tudjuk a folyó felé irányítani. De ha a gyökerek jó talajban vannak, sokáig gyönyörködhetünk a fa szépségében. Milyen nagy hálával tartozunk Istennek azokért az idős testvérekért, akiknek az élete prédikál, életük vége pedig világosan bizonyítja, hogy jó helyen gyökereztek meg! A száraz esztendők nem kerülhetők el, a hőség is mindenkit megpróbál. Eljön a te életedben is! Hadd kérdezzem meg: félsz-e ezektől vagy készülsz a fogadásukra? Hogyan viseled az idős kort, a nehéz éveket? Tudod-e szívből énekelni: „De azt tudom, kiben hiszek jól, és nem szakaszt el Tőle semmi sem!” Valóban boldog az, aki a szárazság esztendeiben is bátran vallhatja: „Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mindörökkön örökké!” (Zsolt. 52:10) Oláh Lajosné Űj evangéliumi hanglemez jelent meg Magyarországon Örömmel adunk hírt lapunk olvasóinak arról, hogy megjelent a Magyarországi Baptista Egyház Központi Énekkarának második nagylemeze, „Zengd Jézus nevét” címmel. A lemezkiadás gondolatát az az esemény indította el, A Baptista Egykd% Kötfxmti ísnek-ésTenekara A hanglemez borítóján a Központi Énekkar látható az Újpesti Baptista Imaházban. amikor „ezrek és ezrek énekeltek együtt...” 1985. szeptember 23-án, Billy Graham evangélizációján a Budapest Sportcsarnokban. A kiváló felkészültségű ének- és zenekart akkor és a felvételen is Oláh Gábor karnagy (néhai Tóth Gábor lelkipásztor-zeneszerző unokája, valamint Oláh Lajos kiplingi — Kanada — lelkipásztor fia) vezényelte. Olyan evangélizációs énekeket hallhatunk a lemezen, mint „Jézus csodás kegyelme”, „Amint vagyok”, „Ó, mily hű barátunk Jézus”, „Zengjétek Jézus nagy voltát”, „Feltámadt Hős”, stb., hogy csak a legismertebbeket említsük. Bizonyára minden, óhazától meszsze szakadt hivő testvérünk és magyar barátunk — aki rendelkezik a hagyományos lemezjátszó készülékkel — szívesen hallgatná otthonában ezeket az énekeket és feldolgozásokat, melyek nemcsak a „régi szép időket”, az ifjúkori evangélizációkat idézik, hanem a mennyei haza mennyei kórusát is. A Központi Ének- és Zenekar új lemeze felől érdeklődni lehet a Szerkesztőség címén: A KÜRT Szerkesztőség 8758 Olde Eight Road, Northßeld Center, Ohio 44067 Tel.: (216) 467-6495
