A Kürt, 1985 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
6. oldal Gyermekeink énekelnek a karácsonyi ünnepélyen is vasárnapi-iskolásaink egy-egy ajándékcsomagot is kaptak a gyülekezettől. Karácsony az öröm és szeretet ünnepe is. December 25-én az óhazai gyakorlat szerint tartottuk istentiszteleteinket. A délutáni karácsonyi ünnepélyünk igazi magyar karácsony volt, versekkel, énekekkel, zenével és sok vendéggel. Tóth Győzőné vezette a szolgálatokat. A középpontban azon-A torontói férfikar énekel A vasárnapi iskolások énekelnek a gyermeknapon ban az ige állt most is, melyből arra a kérdésre kerestünk választ, hogy miért született, miért jött közénk az Ur Jézus? Az év utolsá napján szilveszter este fél tízkor jöttünk össze, hogy együtt töltsük az 1984-es év utolsó és az 1985- ös év első óráit. A színvonalas ifjúsági programot ezúttal Somogyi Gáborné állította össze és vezette le. A szolgálatokba szinte az egész gyülekezetét belevonta Somogyi testvérnő. Örömünkre szolgált az is, hogy az idén az előző éveknél is többen vettünk részt az év leghosszabb istentiszteletén. A szolgálatok sorában a nemrégen alakult férfi-Az óra tanítása. Fiatalok szolgálata az óév esti programból. 1985. március kar is bemutatkozott. Heijeczki testvér igahirdetésében Jézus Krisztusnak arról a hatalmáról és szeretetéről szólt, amellyel Pétert megszabadította a múlt terhes emlékeitől. Ezután szeretetvendégséget tartottunk, majd vidám társasjátékokkal, bibliai kérdésekkel, énekléssel, vetítéssel töltöttünk együtt még néhány órát. * Újévi istentiszteletünket délután 3- kor tartottuk meg. A rossz idő és a hajnalig tartó megelőző együttlét ellenére szép számmal voltunk. Az ifjúság szolgálatait Kuti Kornélné vezette. Az újév első igehirdetése arra figyelmeztetett, hogy gyümölcsöt teremni, sőt élni is csak úgy lehet, ha Jézus Krisztusban maradunk. Herjeczki Géza VISSZHANGOK A Kürt januári számában (1985., 4. old.) Ft. D. Dr. Brachna Gábor értékelő sorait közöltük “A clevelandi magyar baptista misszió 85 éves története” című új emlékkönyvünkkel kapcsolatosan. Most néhány azóta érkezett levélből idézünk részleteket, többnyire csak egy-két mondatot: Dr. Éltető Lajos (professzor, Portland State University): “Kedves Barátom! Köszönettel nyugtázom a jubileumi emlékkönyvet. Igen értékes az áttekintés, amit az olvasónak nyújt... ” Mrs. Julia Molnár (Rev. Molnár Antal misszionárius özvegye, Florida): “Kedves Almási Testvér! Tudatom, hogy a jubileumi évkönyvet megkaptam. Nagyon szép és nagyon jó, gratulálok... Rengeteget dolgozhattak. Az ilyen munkát csak a mennyben lehet megfizetni... Nagyon ötletes, hogy a borítón kis/imkéken olvashatók a nevek. Az Úr áldja meg a testvéreket azért, hogy egy ilyen szép emléket ajándékoztak nemcsak nekünk, hanem a következő nemzedéknek is... ” Dr. Nagy Károly (professzor, szociológus, Middlesex County College): “Kedves Almási Mihály! Köszönjük kiváló, igényes, hézagpótló munkáját, a jubileumi évkönyvet. Remélem, hogy az 1985-ös augusztusi, Veszprémben tartandó Anyanyelvi Konferencián tart erről egy előadást! Örülök külön is, hogy a vallás mellett a magyar nyelv és kultúra gondozása is lelkiismereti kérdésük!... Baráti köszöntéssel: Nagy Károly (New Brunswick, N.J.)” Rév. Kántor Pál (református lelkipásztor, a “Calvin Synod Harold” szerkesztője) “Kedves Mihály! Köszönöm a jubileumi évkönyvet. Szép munka...” Steiner József (a Trans World Radio, Monte Carlo — Monaco főmunkatársa): “Kedves Dr. Almási Testvér! A sok elfoglaltságom miatt csak röviden írok. Köszönöm, hogy elküldte a Jubileumi Emlékkönyvet... Testvéri üdvözlettel: Steiner József. ” Dr. Gosztonyi János (a Magyarok Világszövetsége főtitkára, Budapest): Igen tisztelt Uram! Kérem, fogadja őszinte köszönetemet... 'A clevelandi magyar baptista misszió 85 éves története’című jubileumi emlékkönyv tiszteletpéldányáért... Igen szép munka, ami öregbíti a szerző, de a magyarság jóhírét is... Szívélyes üdvözlettel: Dr. Gosztonyi János. ” Cserhalmi Imre (lelkipásztor-író, Budapest): “...Köszönöm a ‘Jubileumi évkönyvet’. Mielőtt arról a hatásról írnék, amit olvasása bennem keltett, hadd indokoljam, hogy miért csak most írok Neked. Azok igen egyszerű: betegségem... Es most néhány szót könyvedről: Mostani állapotomban semmiképpen sem reagálhatok méltóképp annak mindent felölelő értékelésére. Az általános konzekvenciát azonban így foglalhatom össze: írásod missziós szellemben fogant és tolladat a Szentlélek vezette..-. A könyv történeti becsét és értékét erősen aláhúzza a tény, hogy mint ilyen mű, első és egyedülálló. Nagyon kiemelkedő az a tendencia, hogy a könyvben nemcsak a megtörtén események, ismert vagy ismeretlen személyek és szolgálatok váljanak ismertté,
