A Kürt, 1983 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1983-07-01 / 7. szám

6. oldal 1983. július • • • • MISSZIÖÜTON TIZENKÉT ORSZÁGBAN • • • • ---------------------------------------------------Missionary travels in 12 countries -------------------------------------------------Amsterdam ’83 előkészítése a kelet-európai szocialista országok egyházaiban (1983. márc. 12—ápr. 26.) I. rész. Preparing Amsterdam '83 in the Churches of Eastern European Socialist Countries (March 12—Apr. 26.1983.) First publication of a Series. Az Utazó Evangyélisták Nemzetközi Konferenciájára nemcsak a fejlődő országokból, hanem a szocialista or­szágokból is hívunk képviselőket. A szocialista országok­ban utazó evangyélisták nincsenek. Meghívjuk te­hát a regisztrált egyházak olyan munkásait, akik egyrészt missziói szelle­mükkel példaadók, más­részt az egyház vezetőségé­nek a bizalmát bírják. A Billy Graham Evangéli­umi Társaság (BGET) megbízásából nekem ju­tott az a feladat, hogy egy­részt mindezekbe az orszá­gokba (hét szocialista ország és Jugoszlávia) elmenjek és ott az egyházi és világi hatóságokkal a meghívásoknak a részleteit megbeszéljem, másrészt pedig a tényleges meghívó leveleket megírjam és a jelentkezési formalapo­kat kitöltésre átadjam. Az is föladatom volt, hogy amennyire csak lehetett, a kiküldendő jelöltekkel szemé­lyesen megismerkedjem, és így a magam véleménye is számításba jöjjön a jelöltek személyének a kiválasztásá­nál. Teljes nyíltsággal kimondom, hogy az Amsterdam '83 Előkészítő Bizottságának az volt a véleménye, hogy ne hívjunk meg olyan személyeket, akik az egyházon be­lül ellenzékiségben vannak, és akiknek a neve elsősorban külföldi kapcsolataik révén került a bizottság tudomá­sára. Minden országban szép számmal akadtak ilyen je­löltek, akik egyrészt önmagukat jelölték, másrészt kül­földi sponsoraik jelölték őket, és nagy buzgalommal s nem csekély nyomással igyekeztek azon, hogy az Ams­terdam '83 Előkészítő Bizottsága számukra meghívókat küldjön, és a BGET fizesse a meghívással kapcsolatos költségeket (útiköltség, hotel költség). A mi álláspon­tunk változatlanul az volt és az maradt, hogy meghívni csak olyan személyeket vagyunk készek, akiket a saját egyházaik javaslatba hoztak, mivel mi itt külföldön nem vagyunk abban a helyzetben, hogy eldöntsük, ki érdemli meg legjobban a meghívásokat egy számunkra idegen országban. Igen fontosnak tartom ezeknek az alapelvek­nek a hangsúlyozását, mivel a költségeket minden eset­ben a BGET fedezi. Márpedig Billy Graham nyílt sisak­kal ment a szocialista országokba, tehát mind az egyhá­zak meghívásával, mind pedig a hatóságok jóváhagyásá­val, és nem tartotta célszerűnek azt, hogy az általa spon­­sorolt Nemzetközi Evangyélista Konferencia ezektől az elvektől eltérjen. Mint kiderült, igen fontos volt ezeknek a szempontoknak a tisztázása, és a szocialista országok egyházi vezetőivel és állami képviselőivel való megbeszé­lése. Ezek nélkül a megbeszélések nélkül nem volt tervez­ve egyetlen egyházi személynek a kiküldése Amszter­damba ezekből az országokból. Én már a múlt év augusztusában és szeptemberében levelet írtam minden szocialista ország baptista vezetőinek, és kértem tőlük ja­vaslatot a meghívandók személyére nézve. Mostani láto­gatásomig egyetlen javaslat sem érkezett, mivel a meghí­vás gyakorlati és elvi szempontjai a levelekben nem voltak világosan kifejtve. Utam első állomása London volt (március 13—15). Itt Rev. John Pollock volt a vendégem. Két napot töltöt­tünk azzal, hogy a Billy Graham hivatalos életrajzához mintegy 12 órányi diktálást adtam az elmúlt négy év ese­ményeiről. Elsősorban Billy Graham moszkvai látogatá­sának az előzményeiről és a látogatás részleteiről, vala­mint annak egyházi és sajtó kihatásairól (1982. május 7 — 13). Ezenfölül részletes tájékoztatást adtam a Billy Graham Német Demokratikus Köztársaságban végzett látogatásáról (1982. okt. 14 — 25), és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban végzett látogatásáról (1982. ok­tóber 29 —november 4.) Adtam némi tájékoztatást mostani utam célkitűzéseiről is. Ezek a diktálások és ha­sonló adatközlések a Billy Graham Archívum tulajdoná­ba mennek és későbbi történeti kutatások és adatföldol­gozások alapját képezik. Londonból Amszterdamba mentem (március 15 — 16) és megbeszélést folytattam Rev. Werner Burklin ügyvezető igazgatóval és munkatársaival. Ezután Genf be utaztam (március 16 — 17) az Egyhá­zak Világtanácsához. Itt megbeszélést folytattam Dr. Todor Sabev társ-főtitkárral, akit meghívtam az Amsz­terdami Konferenciára. Ugyancsak beszélgettem Dr. G. Williams-szel, a Conference of European Churches fő­titkárával. Meghívót adtam át Rev. Vitaly Borovoy-nak, a Moszkvai Ortodox Patriarchatus Liaison Hivatala ve­zetőjének. Ezután Rómába mentem (március 17 — 19), ahol a Vatikán Külügyi Hivatalával (Secretariat of State), és a Keresztyén Egység Hivatalával (Secretariat for Promo­ting Christian Unity) folytattam megbeszéléseket. A megbeszélések eredményeképpen mind az Egyházak Vi­lágtanácsa, mind pedig a Vatikán képviselve lesz az Amszterdami Evangyélista Konferencián. Rómából Budapestre mentem (március 19 — 23). Lá­togatásomnak egyik fő tárgya volt a baptista énekkar meghívásának és az ezzel kapcsolatos gyakorlati problé­máknak a megbeszélése. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Dr. Pozsonyi Lász­ló főosztályvezető fogadtak, és minden szükséges támogatást fölajánlottak ehhez a nagyjelentőségű láto­gatáshoz. A részleteket Viczián János főtitkárral és Szakács Józseffel, a Szabadegyházak Tanácsa elnökével beszéltem meg, valamint Laczkovszki Jánossal, a Baptista Egyház elnökével. Szakmai megbeszélést folytattam Beharka Pállal, az énekkar vezetőjével, Horváth Lászlóval, az énekkar tit­kárával, azonkívül Dr. Nagy József teológiai dékánnal, Dr. Mészáros Kálmán és Révész László baptista alelnö­­kökkel. Dr. Nagy József, Dr. Mészáros Kálmán, vala-Dr. Haraszti Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents